A világ nyolcadik legnagyobb folyója
A tengerfenéken több, folyómedernek tűnő képződményt fedeztek már fel búvárok, a legnagyobb ilyen az Amazonas torkolatánál található, ahol a világ legnagyobb vízhozamú folyójának vize hatalmas, több kilométer széles csatornát vájt az Atlanti-óceán mélyén a talajba. A fekete-tengeri folyó az első, ahol aktív vízáramlást is találtak a mederben (Mexikó partjainál fényképeztek le tavasszal hasonlót búvárok, de a képek valódiságát máig vitatják).
A tenger alatti folyómedreket egyébként könnyű megkülönböztetni a tengermélyi árkoktól, azokat ugyanis a földkéreg lemezeinek mozgása alakítja ki, és egészen másként néznek ki, mint egy folyómeder, ahol a víz sodrása kimossa partra az üledéket, nagyjából ugyanúgy, mint a felszínen.
A fekete-tengeri folyó mindössze hatvan kilométer hosszú, de a vízhozama óriási. A 35 méter mély, közel egy kilométer széles mederben óránként hat és fél kilométeres sebességgel áramlik a víz, a tudósok számításai szerint másodpercenként 22 ezer köbméter víz jut így a Fekete-tengerbe. Ez a vízhozam a Dunáénak több mint a háromszorosa, és a világon csak hét folyó van, ami ennél több vizet szállít: az Amazonas, a Kongó, a Gangesz, az Orinoco, a Jangce, a Rio Negro, és a Paraná.
A kutatók szerint a tenger alatti folyók nagy szerepet játszanak a tengeri élővilág életében azzal, hogy üledékben tápanyagokban, és ásványokban gazdag vizet szállítanak a tengerek ilyen szempontból szegényebb részeire. A fekete-tengeri folyó medre nem sokkal a Boszporusz után véget ér, és a folyó vize szétoszlik a tengerben. A tenger alatti folyók olajcégeknek is fontos felfedezést jelenthetnek: a folyók tápanyagban gazdag vize sűrűbb élővilágot feltételez, az pedig potenciális olajlelőhelyeket.