A legutóbbi vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy a Hold felszínén egykor lehetett víz, de kutatók szerint az egészen biztos, hogy az égitest belseje tökéletesen száraz.
Ehhez az Apolló missziókból származó kőmintákat elemezték. A kutatók elég hamar arra a megállapításra jutottak, hogy a Hold belsejében sokkal kevesebb víz van, mint azt gondolták, pontosabban jó eséllyel nincs benne egyetlen csepp folyadék sem, legalábbis erre utalnak a kőzetben fellelhető klórminták.
"A legtöbb tanulmány, ami a Holdon talált vízről ír, a felszínen fellelt jégnyomokra utal" – mondta el Zachary Sahrp, az Albuquerque-i Egyetem professzora. "Mi azonban nem erről beszélünk, hanem arról a vízről, amit a Holdon jött létre."
A kutatók a földi kőzeteket hasonlították a holdkőzethez, illetve azokhoz a mintákhoz, amik meteoritokról származnak. Egészen pontosan két klóratomot kerestek, a klór-35-öt és klór-37-et. Azt figyelték meg, hogy ezek szintje gyakorlatilag állandó, és csak alig 0,1 százalékos eltéréseket fedeztek fel a földi mintákban. Éppen, mint a meteoritoknál.
A holdminták viszont egészen más arányokat mutattak, a klór izotópjainak eltérése 25-szöröse volt a földinek, ami Sharp szerint egészen zavarba ejtő. A klór mennyiségéből a tudósok ki tudták számítani, hogy a többi anyag milyen mennyiségben állhatott rendelkezésre a bolygón, így megállapították, hogy hidrogénből sokkal kevesebb volt, mint a Földön. Olyan kevés, hogy a Holdnak mindig száraznak kellett lennie.