Megszülettek az első teljes genetikai teszten átesett babák
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) hét végi közlése szerint két ikerlány júniusban született meg Németországban, míg egy fiú Olaszországban jött világra, szeptemberben. Cristina Magli embriológus, a bolognai SISMER (kifejeztten ezzel foglalkozó kutaólabor) központ munkatársa, a tanulmány résztvevője elmondta, hogy a mamák és gyerekeik jól vannak, a babák súlygyarapodásukat és általános fejlődésüket tekintve szépen teljesítenek.
Ez volt az első kontrollált kipróbálása az összehasonlító genomi hibridizációnak (CGH) nevezett technikának, melynek célja a lombikbébi módszer (IVF-eljárás) sikerességének javítása.
A CGH alkalmazása utáni első baba, Oliver tavaly jött a világra Nagy-Britanniában, 41 éves édesanyjának korábban már 13 sikertelen IVF-próbálkozása volt. Az európai szervezet égisze alatt futó tanulmányban jelenleg is több terhesség folyamatban van. A társaság sajtóközleménye utal terveikre is, melyekben 2011-re egy nagyobb szabású nemzetközi klinikai próba elindítása szerepel.
Az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található, ezeknek fele-fele származik az apától, illetve az anyától. Mielőtt egy petesejt megtermékenyül, kiveti magából a teljes kromoszóma készlet felét, hogy helyet csináljon a spermiumból érkező 23 kromoszómának.
A "kilökött" kromoszómák közös szerkezetet alkotva együtt maradnak, ezt a genetikai anyagot vizsgálják a szakemberek a CGH-technikában. Génhibák, kromoszóma rendellenességek esetén a megtermékenyített petesejtet nem használják fel. Csak azokat az embriókat ültetik vissza az anyaméhbe, melyekből egészséges fejlődésű magzat, majd újszülött várható.
A beültetés előtti genetikai vizsgálathoz (PGD) képest a módszer előnye, hogy valamennyi kromoszómát ellenőriznek, ráadásul megtermékenyítéskor, még a petesejtben, nem pedig a már fejlődésben lévő embrióból vesznek ki sejtet a teszthez.