Ázsiából származtak legkorábbi őseink
A főemlősök eredete már régóta ádáz vitákat vált ki a paleontológusok körében. A szakértők hosszú ideje azt az álláspontot képviselik, hogy távoli őseink Afrikából származnak, a közelmúltban megjelent tanulmányok viszont amellett törnek lándzsát, hogy a főemlősök Ázsiát tekinthetik szülőkontinensüknek, ahol a feltételezettnél korábban, 55 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki.
A kérdést tovább bonyolítják az új fosszíliák, amelyek Dur At-Talah térségében kerültek napvilágra. A leletek, amelyek korát 38-39 millió évesre becsülik, háromféle típusú afrikai antropoid főemlőstől származnak. Mint Jean-Jacques Jaeger, a Poitiers-i Egyetem professzora rámutat, a korábbi egyiptomi és algériai leletek alapján mindeddig a tudósok az antropoid főemlősök legidősebb képviselőjének egy 37 millió éves fosszíliát tartottak.
Líbiában három megjelenési formájukkal is találkoztunk, a leletek kora pedig 38-39 millió év - magyarázta a francia kutató, hozzátéve, hogy az egyik antropoid főemlős ázsiai eredetű, ami arra utalhat, hogy távoli őseink Ázsiából vándoroltak Afrikába, és nem fordítva.
A fogak egy apró főemlőséi voltak, amely leginkább a közönséges selyemmajomra (Callithrix jacchus) hasonlíthatott. A felnőtt egyedek testsúlya 120 és 470 gramm között volt. Fogó, kapaszkodó kezekkel rendelkeztek, a többi ujjhoz közelíthető, opponálható hüvelykujjal, és esetükben sokkal inkább beszélhetünk körömről, mint karomról. Farkuk minden bizonnyal az egyensúlyt volt hivatott biztosítani, amikor egyik ágról a másikra ugrottak.
A felfedezés felveti azt a kérdést is, hogy az antropoid főemlősök mindhárom típusa Ázsiából ered-e, vagy az elsődleges diverzifikáció termékei, amely az afrikai kontinensen zajlott le. A francia professzor az ázsiai hipotézist tartja valószínűbbnek.