A kutatásokban brit, kínai, francia, német, madagaszkári és amerikai tudósok vettek részt, akik az eredményekről a Nature Genetics című szaklapban publikálták tanulmányukat.
Családfa
A világ összes tájáról összegyűjtött Yersinia pestis-törzsek genetikai vizsgálata lehetővé tette, hogy megrajzolják a kórokozó családfáját, kimutatva, hogy miként mutálódott a baktérium az idők során. A családfa arról árulkodik, hogy 728 évvel ezelőtt levált az egyik ága, abban az időben, amikor Európában lesújtott a fekete halál.
A fekete halál a három nagy pestisjárvány közül a második volt. Az első törzs a VI. században, Justinianus bizánci császár (527- 565) uralkodása alatt okozott járványt. A XIV. századi pestisjárvány Európa lakosságának a harmadát vitte el, a harmadik járvány a XIX. század végén kezdődött Kínában, majd Hongkongból a hajóutak mentén 1900-ban megérkezett San Franciscóba.
"Mindhárom nagy járványt kiváltó kórokozóknak közös volt az őse" – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Mark Achtman, az írországi University College Cork professzora, aki szerint a bubópestist Délkelet-Ázsiába, Indiába és Kelet-Afrikába a XV. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetője, Cseng Ho tengernagy hajóinak potyautasai, a patkányok juttatták el.
Rejtélyes út
"Tudjuk, hogy a baktérium Kínában fejlődött ki, végig Kínában volt, és Kínából indult útnak. Viszont nem tudjuk, hogy a fekete halál miként jutott el Európába" – fogalmazott Mark Achtman professzor.
Mint kiemelte, a korabeli feljegyzések szerint a Kaszpi-tengerről érkező hajók közvetítésével érkezett meg a járvány Európába. Nem ismeretes viszont, hogy a járvány hogy jutott el a Kaszpi-tengerig.
"Adataink arra engednek következtetni, hogy a Selyemút mentén közlekedő karavánoknak köszönhetően érte el a kórokozó a Kaszpi-tengert" – tette hozzá Mark Achtman.