Terminátor-szem, harctéri dialízis, orvosi labor a zsebben
További Tudomány cikkek
Az egyik legérdekesebb DARPA-projekt az ADEPT, ami az „Autonomous Diagnostics to Enable Prevention and Therapeutics” kifejezés rövidítése. Egy olyan hordozható, kompakt műszert fejlesztenek 25 millió dollárból, ami képes vérmintát venni, és abból helyben diagnosztizálni, hogy a katonát milyen ismert, vagy akár ismeretlen betegség vagy fertőzés támadta meg. Ehhez a vérben az egyes betegségekre jellemző idegen anyagok, markerek kiszűrésére és elemzésére van szükség.
A cél az, hogy ha olyan markereket talál a vérben a műszer, amelyek nem szerepelnek az adatbázisában, de normálisnak sem mondhatók, akkor is képes legyen közelítő diagnózist adni, hogy nagyjából mi fenyegeti a katona szervezetét. Ehhez új, molekuláris azonosító technikák kifejlesztésére van szükség, és fel kell gyorsítani az elemzés menetét is, ugyanis egy ilyen tesztet ma teljes felszereltségű orvosi laborok sem képesek olyan gyorsan elvégezni, ahogyan a harctéren szükség lenne rá.
Mágnes után nő az idegsejt
A Scaffold-Free Tissue Engineering projektben 2012 végéig 8,5 millió dollárt fektet az ügynökség, azzal a céllal, hogy a szövetek regenerálódását segítő kollagének használatát kiváltsa. A mesterséges kollagént arra szokták használni, hogy egyfajta állványzatként megtámogassa a sérült testrészt, míg a regenerálódó szövetek újra benőnek a helyükre. Ilyenkor gondot jelenthet a kollagén természetes bomlása, de az immunrendszer is megtámadhatja az idegen anyagot.
A kutatók most azzal kísérleteznek, hogy a sejtekhez rögzített mágneses anyagokkal hozzanak létre nanoméretű mágneses, illetve elektromágneses teret, ami úgy helyezkedik el, hogy elősegíti az élő szövet megfelelő biológiai mintázatban történő regenerálódását. A cél az, hogy bonyolult, háromdimenziós mágneses terek létrehozásával mutassanak modellt az idegsejtek vagy akár vérerek növekedése számára, akár élő, akár mesterséges szövetben.
Dialízis a fronton
A vesebetegek kezelésére használt dialízist vinné ki a harcterekre a Dialysis-Like Therapeutics projekt, amire az ügynökség tízmillió dollárt áldoz. A kezelés a páciens vérét szűri meg, eredetileg azért, mert a vese nem képes ellátni ugyanezt a funkciót, a harci változat pedig a sérült katonák bakteriális fertőzéseiből fakadó súlyosabb problémák megelőzésére. Az ilyen fertőzések gyulladásokat okoznak a létfontosságú szervekben, így áttételesen az egyik leggyakoribb halálozási oknak számítanak a modern háborúkban.
A harctéri vérszűrő, ha elkészül pontosan ugyanúgy fog működni, mint a dialízist végző gép: a rákapcsolt katona vérkeringésének részévé válik, és megszűri a rajta átáramló vért, mielőtt visszaengedné az alany szervezetébe. A fő kihívás itt is a baktériumokat, vírusokat és mérgező anyagokat gyorsan és hatékonyan felismerő rendszer kifejlesztése. A cél az, hogy öt liter vért (ennyit tartalmaz egy átlagos felnőtt szervezete) egy óra alatt megszűrjön a gép, minden lehetséges fertőzéstől megszabadítva a sérült katonát.
Mindent látó szem
A Neovision projekt kakukktojás a bemutatott DARPA-kutatások között, itt nem betegségek elleni küzdelemről vagy gyógyításról van szó, hanem olyan mesterséges szem megalkotásáról, ami az éjjeli állatok látását adja a viselőjének.
A tervek szerint 2012-ben már élesben bevethető lesz az éjjellátó szem, amit 43 millió dollárból építettek meg a hadsereg szakértői. Az éles látáson felül az intelligens szenzor külön fel lesz készítve bizonyos formák és minták felismerésére, vagyis a látott kép feldolgozásába is besegít a katonának, nagyjából úgy, ahogy a Terminátor-filmekben láthattuk a kiborgoktól.
A vérző sebek vége
A Tactical Biomedical Technologies nevű projekt a DARPA legdrágább orvosi célú fejlesztése. A harctéren, repeszektől, taposóaknáktól vagy lövedékektől szerzett, alapvetően nem halálos, de a gyors ellátás hiányában elvérzéshez (vagy súlyos belső vérzéshez), és ezen keresztül mégis halálhoz vezető sérülésekre próbál választ adni. A kutatás már 2007 óta zajlik, és eddig 98 millió dollárt emésztett fel.
Az eredményekről egyelőre nem sokat tudni, annyi biztos, hogy hemosztatikus hatóanyagnak nevezett szerekkel próbálják megoldani a sérülések ellátását és a vérzés gyors elállítását, akár külső sebekről, akár a belső szervekről van szó. Ezek olyan intelligens, véralvadást gerjesztő anyagok, amelyek a hatásukat csak előre programozott speciális környezetben és helyzetekben fejtik ki, így célzottan lehet őket bevetni, és mivel különösebb orvosi képzettség nélkül is alkalmazhatók, megmenthetik egy sérült katona életét azzal, hogy életben tartják, míg szakszerű orvosi ellátáshoz jut.