Nyilvánosak a titkos ufófájlok

Harmincöt hatalmas fájl, 8500 oldalnyi dokumentum: 1997 és 2006 között vagy egy gigabájtnyi ufókra vonatkozó pdf-et termelt ki magából a brit hadügyminisztérium nemzeti archívuma, amelynek anyagait most feloldották a titkosítás alól, hogy a nagyközönség is megismerhesse őket. Kár, hogy ufó nincs bennük egy szál se.

Ufóészlelés, ufónak hitt repülő, természeti jelenség és gyerekjáték annál több. A gyakran több száz megabájtos fájlok láttán nem is az a kérdés, miért van ennyi félkegyelmű a világon, hanem hogy mi vesz rá komoly hivatalokat, hadügyminisztériumot, légierőt, titkosszolgálatokat, hogy magukat nem kímélve foglalkozzanak az idiótánál is idiótább bejelentésekkel, fogadják, megválaszolják, rendszerezzék,  archiválják, titkosítsák őket, csak hogy évek múltán feloldják a titkosítást, és kiderüljön, hogy ufók márpedig nincsenek is.

Miért került vajon az archívumba az az 1998-ban beérkezett, gyermeteg a zsírkrétarajz, amely egy gömb alakú, rózsaszín ufót ábrázol, azzal az üzenettel, hogy „Felvettem a kapcsolatot ezekkel a járművekkel és az ellenséges erőkkel”?

A válasz ott van a defe-24-2085-1-1.pdf nevű fájlban, amelyben a légierő hadügyminisztériumi parancsnokságának egy notórius ufóbejelentőhöz írt levele olvasható: „Több alkalommal tájékoztattuk önt arról, hogy a Hadügyminisztériumnak nem áll rendelkezésére semmilyen bizonyíték, ami igazolná a földön kívüli életformák létezését, és csak azért nyomoz ufómegfigyelések ügyében, hogy megbizonyosodjék róla, megsértették-e ellenséges erők az Egyesült Királyság légterét.”

A tárgyilagos hangvételű elutasításnak ellentmond, hogy a dokumentumok szerint az elmúlt évtizedekben a hivatalos szervek maguktól is lelkesen olvasgatták a bulvárlapokban megjelent ufóhiedelmeket, konspirációs elméleteket.

„Nemrég elküldték nekem az Evening Telegraph egy cikkét, amit csatoltam, a Lightning XS 894 és pilótájának elvesztéséről. Elképesztő olvasmány! – írta a királyi légierő egyik kitakart nevű alkalmazottja 1993 január 17-én. – Van nekünk erről valami infónk?”

Lordok és ufók

Az  űrlények nem csak a brit légierő, a hadsereg és a titkosszolgálatok fantáziáját mozgatták meg. Az iratokból kiderül, hogy 1979-ben a brit parlament felsőháza a szakszervezetek körül kialakult krízishelyzet mellett az ufókról is hosszan értekezett. Lord Clancarty felszólította a kormányt, hogy tanulmányozza az ufókérdést, mire a kormányszóvivő így válaszolt: „Nincs semmi, ami meggyőzné Őfelsége kormányát arról, hogy valaha akár egyetlen idegen űrhajó érkezett volna a Földre (...) Az égen valóban sok különös jelenség feltűnik, és ezeket mindig jelentik is a józan megfigyelők. De ezekre a jelenségekre számos természetes magyarázat létezik.”

És hogy milyen jelenségeket jelentettek röpke tíz év alatt a józan megfigyelők?

Egy angol férfi 1998 októberében azt állította, hogy elragadták az ufók. Egy szivar alakú, oldalain szárnyakkal felszerelt  repülő szerkezetet látott a háza fölött, és később arra is rájött, hogy időközben egy óra kiesett az életéből. A brit hadügyminisztérium válaszában azt írta a férfinak, hogy valószínűleg repülőt látott, az egyórás időkiesés pedig annak tulajdonítható, hogy aznap állították át az órákat a téli időszámításra.

A most közzétett dokumentumokból derül ki az is, hogy 1967-ben a királyi légierőt elárasztották a kétségbeesett telefonhívások, amikor Dél-Angliában a helyiek hat sorba rendezett, csipogó csészealjat találtak. A H. G: Wells műve után Világok háborújának elnevezett eseménysorozat legszebb pillanata volt, amikor egy bombahatástalanító osztag az egyik ufót  felrobbantotta. Egy másikat repülővel szállítottak el, miközben mozgósították a hadsereget és a hadügyminisztérium hírszerzési osztályát is mozgósították az ufóinvázió megakadályozására. Később kiderült, hogy az ufókat egyetemisták helyezték el a környéken, viccből.

Egyre kevesebb az űrlény

Tíz évvel később, 1977-ben a volt brit gyarmat, Grenada miniszterelnöke, Sir Eric Gairy arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy ellenséges repülő csészealjakat fedezett fel az égbolton, amelyekben szerinte űrlények utaztak, akik minket, földlakókat tanulmányoznak, vagy talán köztünk élnek. És bár a miniszterelnök ufóvizsgáló ENSZ-bizottság felállítását sürgette, a brit kormány válaszában nem kevés józanságról tett tanúbizonyságot, amikor kijelentette, hogy a felvetés nevetséges, és csak elhiteltelenítené az nemzetközi szervezetet. Gairy ennek ellenére követelte az ENSZ-től, hogy a következő évet, 1978-at nyilvánítsa az ufók évének.

A hivatalos elutasítás ellenére a kormány már az 1950-es évektől komolyan érdeklődött a földönkívüliek iránt, sőt a brit hadügyminisztérium egy repülőcsészelaj-bizottságot is felállított az ufómegfigyelések ellenőrzésére. A szervezet egészen 1988-ig titokban működött, de mostanra mintha tényleg egyre kevesebb szükség lenne rá, hiszen az ufóészlelések száma a kilencvenes évektől drámai mértékben csökkent: míg 1996-97-ben 607 ufót láttak a britek, 2001 és 2006 között összesen csak 130-at, derül ki a brit hadügy irataiból.