Vasárnap óraátállítás

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali 2 órakor 3 órára kellett igazítani az órákat. Az átállítás célja, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek azzal az időszakkal, amit az emberek ébren töltenek. Ez a tudomány mai állása szerint reggel héttől este tízig tart, ahogy azonban hosszabbodnak a nappalok, a világos időszak egyre inkább kicsúszik ebből a keretből. Ha nem nyúlnának az órához, akkor a leghosszabb napon például, június közepén 3 óra 45 körül kelne fel a Nap és 19 óra 46 körül nyugodna, reggel tehát három órán keresztül feleslegesen lenne világos, este meg nem tartana ki elég hosszan a fény. Ezzel szemben az óraátállításnak hála 4:45-kor lesz a napkelte és 20:46-kor a napnyugta.

Addig azonban még további hosszabbodásra lesz szükség, az óraátállítás után ugyanis 6 óra 32 perckor kel majd a nap, egy órával később tehát, mint azt megszokhattuk, viszont egészen este hétig világos lesz, ami a tavaszias időjárással együtt jó hatással lesz az ember közérzetére.

Többet nyerünk, mint amennyit vesztünk

Bár az átállítással elvileg elvesztünk egy órát, hiszen a hajlani 2 óra kimarad, és rögtön 3 következik 1 óra 59 perc után, valójában csak kevesen lesznek, akik tényleg kevesebbet is alszanak emiatt: azok, akinek vasárnap is dolgozniuk kell, a többiek simán átaludhatják az elvesztett órát, csak egy órával többet mutat majd a megszokottnál az óra a vasárnap reggeli ébredés után.

Néhány ember szervezetét azonban ennek ellenére is megviseli az átállást. A nyári időszámítás bevezetése utáni napokban rendszeresen megugrik a halálos közúti balesetek száma, mert az elvesztett óra miatt sokan kialvatlanok. De van megoldás erre a problémára: annyi a dolgunk, hogy megfelezzük az átállítást. Hétvégén a megszokottnál fél órával korábban feküdjünk és keljünk, így hétfőre már csak fél órányi sokk marad a szervezetnek. Ez a megoldás persze főleg csak azoknál válik be, akik minden nap pontosan ugyanakkor alszanak el és ébrednek fel.

Mindenesetre az átállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezet, így csak kivételes esetekben csúszik bele a hétköznapokba a biológiai óra zavara.

Ennek ellenére Mexikóban például arra panaszkodnak a férfiak, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek az ágyban, amióta 1998-ban bevezették náluk a nyári időszámítást.

A franciák kezdték

Az átállítást 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítást érhetnek el.

A nyári időszámítás gazdasági hatásait azonban máig nem írta le senki pontosan, de kutatók szerint több milliárd dolláros nagyságrendű a költségmegtakarítás világszerte. Hazai adatok szerint a nálunk 1980-ban bevezetett átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos energiát lehet megspórolni, ami több milliárd forintos költségcsökkentést jelent. Az óraátállítással annyi nyerünk, mintha Magyarországon egy teljes napig senki nem használna elektromos berendezést.

Léteznek azonban olyan kutatások is, amik kétségbe vonják ezeket az adatokat: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza egy kutatásban azt állította, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Persze országonként változik, hogy egy átállítás mennyi haszonnal jár, hiszen ahol rövidebbek a nappalok, ott valóban el lehet veszíteni reggel azt, amit este megspórolunk, Magyarországon azért továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy jól járunk mi ezzel az óraátállítgatással.

Azonban ha az óraátállítás közvetlen gazdasági hatásai nem is mindig bizonyíthatók, közvetettből azért akad: elemzők szerint nyaralás közben szívesebben tartózkodunk természetes fényben, ha hosszabbak a nappalok, könnyebben kapcsolódunk ki, éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van a turizmusra.

Késő vonatok

  A MÁV-nál az óraátállítás a hajnalban úton lévő személyvonatok és több, Budapestre tartó vagy innen induló nemzetközi gyorsvonat (Kálmán Imre, Wiener Walzer, Venezia, Ister, Metropol, EuroNight, Beograd, Dacia, Corona, Tisza) közlekedési rendjét érinti; ezek többnyire egyórás késéssel érkeznek meg. A BKV több éjszakai járatánál is van változás.