A világ legveszélyesebb atomerőműve

Metsamort 1973-ban kezdték el építeni, az azonos nevű, az erőmű munkásai számára felhúzott, 10 ezer lakosú várossal együtt. 1979-ben kezdett üzemelni, két reaktora ma az örmény áramszükségletnek nagyjából a 40 százalékát termeli meg, éppen ezért nem hajlandó a kormány a kikapcsolására, holott a szakértők rendszeresen veszélyesnek ítélik meg az erőművet. Az EU 2004-ben 200 millió eurót kínált Örményországnak, hogy abból finanszírozzák a leállítást, de az ajánlatot visszautasították.

Rosszkor, rossz helyen

A metsamori erőmű veszélyessége több szerencsétlen körülmény összeadódásából fakad. Először is egy szeizmikusan igen aktív területre épült – bár ezt nemigen lehetett volna elkerülni, hiszen gyakorlatilag az egész ország törésvonalon fekszik. Ezt tetézi, hogy az erőmű alig harminc kilométerre van a fővárostól, Jerevántól, ahol 1,1 millióan élnek (az ország lakosságának nagyjából a harmada).

Fukusima óta tudjuk, mit képes művelni egy földrengés egy modern atomerőművel, Metsamor reaktorai azonban a legelavultabbaknak számítanak a világon. A két, egyenként 375 megawatt teljesítményű VVER-440 Model V230 reaktor szovjet fejlesztés a hatvanas évekből, az élettartamukat 35 évre tervezték, vagyis az utolsó éveikben járnak. Pakson is ehhez hasonló, nyomott vizes reaktorok működnek, az egyik fő különbség, hogy az örmény erőműben nem építettek a reaktortartály köré konténmentet, vagyis nincs meg az a vasbeton szerkezet, ami egy baleset esetén a reaktor acélfala után plusz biztosíték lenne arra, hogy ne kerüljön radioaktív anyag a környezetbe.

Az örmény erőművön kívül már csak egy helyen, az orosz Kolszkaja erőműben dolgozik két ilyen reaktor (a földrajzi közelség miatt elsősorban a norvégok lobbiznak a bezárásáért, kevés sikerrel), az összes többit lekapcsolták, az utolsókat a szlovákiai Bohunicében, 2007-ben. A szlovák EU-csatlakozás egyik feltétele volt a veszélyes reaktorok leszerelése.

Bár a V230-asoknál még elavultabb, grafitmoderátoros (csernobili típusú) reaktorokat is használnak három oroszországi erőműben, a metsamori a fokozott szeizmikus aktivitás miatt nagyobb veszélyt hordoz magában.

Inkább kockáztatni, mint megfagyni

A legutóbbi nagy erejű földrengés Örményországban 1988-ban történt. A 6,8-as rengés 25 ezer embert ölt meg, félmilliót tett hajléktalanná, és 58 települést rombolt porig. Az epicentrum 100 kilométerre volt az erőműtől, ami sérülés nélkül úszta meg a katasztrófát, a szovjet vezetés azonban két évvel Csernobil után nem akart kockázatot vállalni, és leállíttatta a reaktorokat. A következő évekre az örmények nem szívesen emlékeznek: hetekig tartó áramszünetek, télen mínusz 5-10 fokos átlaghőmérséklet mellett fűtés nélkül maradó városok. Amikor éppen volt áram, a takarékosság jegyében napi egy órára kapcsolták be a hálózatot.

Mindezt tetézte a karabahi háború néven elhíresült konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között, ami egy 4400 négyzetkilométeres, Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények által lakott területért zajlott 1988 és 1994 között. A földrengés utáni újjáépítés, a háború költségei és a kikapcsolt erőmű miatt megzuhant áramtermelés mellé az ország nyakába szakadt az azeriekkel szimpatizáló Törökország bojkottja, és az Oroszország felől érkező gázvezetékek rendszeres felrobbantgatása.

A világ legveszélyesebb atomerőműve nagyobb térképen való megjelenítése

Az időközben független köztársasággá vált Örményországnak nem maradt más választása, mint a veszélyes atomerőmű újraindítása. Korabeli beszámolók szerint a reaktorok bekapcsolását végző orosz szakértők fogadása a repülőtéren valóságos népünnepélybe csapott át.

Még öt év orosz rulett

Bár minden nemzetközi szakértőcsoport figyelmeztet Metsamor veszélyeire, még öt évig biztosan nem fogják kikapcsolni a reaktorokat, mivel az ország gyakorlatilag nem tud létezni az ott termelt áram nélkül. 2016-ra azonban a tervek szerint elkészül az ötmilliárd dolláros beruházásból épülő új, modern és biztonságos örmény atomerőmű, és az akkor már a tervezett élettartamán bőven túl működő Metsamort végre be lehet zárni. Csak addig kéne megúszni komolyabb földrengés nélkül.