Először jelöltek magyar kutatót Európai Szabadalmi Díjra

Európa legrangosabb innovációs díját május 19-én Budapesten osztják ki öt kategóriában. Az elismerést az Európai Bizottság egyik szerve és az Európai Szabadalmi Hivatal alapította 2006-ban.

Molnár Bélát a kórbonctani folyamatok digitalizálásáért jelölték az elismerésre: a virtuális 3D mikroszkóp gyorsabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé. A patológia az orvoslás utolsó területe, amelyben még nem következett be a digitális forradalom. Ennek oka abban keresendő, hogy itt van szükség a legkifinomultabb képalkotó és a leginkább számításigényes módszerekre, egy röntgenfelvételnél megközelítőleg sem kell hasonlóan részletes képet elemezni.

Molnár Béla 1997-ben alapította a digitális mikroszkópia egyik úttörőjének számító 3DHISTECH Kft-t, a házépítésre szánt megtakarításait fordítva erre a célra. Fiatal mérnökök segítségével alkotta meg a digitális tárgylemez szkenner prototípusát. A digitális szövettani laboratóriumért 2003-ban elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat, és egy évvel később a Carl Zeissszel is szerződést kötött, amelynek értelmében a német optikai cég saját márkanév alatt értékesítette a termékeit. A szerződés lejárta után, 2009-től a cég egymaga építette fel a világszintűvé vált disztribuciós és szervizhálózatát.

Molnár Béla tájékoztatása szerint a virtuális mikroszkóp egy problémára adott újszerű válasz volt. A cég jelenleg közel száz embernek ad munkát, éves termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot.

A módszer előnyeit sorolva elmondta, hogy nemcsak gyorsabb, de pontosabb és hatékonyabb is a kórismézés. Az új generációs képfeldolgozó algoritmusok objektívebb és sok esetben gyorsabb eredményt adnak, mint a patológus orvosok. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban.

A rendszert külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg már több mint 400 magyar fejlesztésű patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban és Amszterdamban. Magyarországon mind a négy hazai orvosi egyetemen működik ilyen rendszer, az igazi áttörésre azonban csak az elkövetkező években kerül sor, amikor a technika rutinfelhasználásra is elterjed, és a hangsúly a felhasználóbarát működésre helyeződik át.