600 éves kannibál falut tártak fel Mexikóban
A négy éven át tartó vizsgálat során a mexikói szakemberek negyven emberi csontot találtak a Durango hegységben lévő Maguey barlangban, mely az észak mexikói Nyugati-Sierra Madre hegyvonulatban 2600 méter magasan a tengerszint felett egy fenyőerdőben található. A vágásokkal teli csontokon végzett vizsgálatok kiderítették, hogy nagy részüket meg is főzték - adta közre nyilatkozatában a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (NATI). A törzs kannibalizmusát már az európai misszionáriusok és felfedezők által készített 17. századi feljegyzések is említik.
Az ásatás 2007 májusában vette kezdetét, azután, hogy a Pueblo Nuevó-i szurdok közelében készített felvételeit egy amatőr fotós eljuttatta a NATI-hez. A vizsgálatok eredményeit José Luis Punzo, a kutatás vezető archeológusa a Paquimében rendezett XIV. Észak-mexikói Régészeti Konferencián mutatta be.
A hittérítés során rengeteg információ elveszett, ezért homály fedte például azt is, hogy a xixime indiánok miért ettek emberhúst. A kutatások azonban választ adtak a kérdésre. A törzs kannibalizmusa valószínűleg a vetéssel, a kukoricatermeléssel és a vadászattal állt kapcsolatban. A kukorica betakarítása, valamint tradicionális ételük elkészítése után a xixime indiánok az év hátralevő részére háborúba vonultak. A győztes csatákból ellenségeik tetemével tértek haza. Egy bonyolult rítus keretei között az egész falu részvételével elfogyasztották egy társukat, azzal a céllal, hogy birtokba vegyék annak lelkét. A fej és a kezek bírtak a legnagyobb értékkel.
Tehát míg saját társaikat megették a xixime indiánok, a legyőzötteknek csak a csontjait tárolták, a bő kukoricatermésért végzett szertartásaikhoz. A régészek arra utaló jeleket is találtak, hogy az indiánok a csaknem mínusz 30 fokos hegyi hideg ellen pulykatollal és emberi hajjal bélelt ruhadarabokat viseltek.