Kísérleti nyulak az új drogok fogyasztói

„Az összes designer drogok közül a legszarabb. Túlzott paranoia és feszültség. Ez adta nekem a kegyelemdöfést. Teljesen megbolondultam tőle, de szó szerint, és olyan szinten rajtam maradt, hogy 2 nap no fogyasztás után is hallucinációim voltak.”

A fenti egy neten megtalálható, jellemző élménybeszámoló az MDPV nevű szintetikus kábítószer egy használójától. Az MDPV piaca azután lendült fel itthon, hogy tavaly decemberben a kati néven is ismert mefedron tiltott lett. A tiltás után új, mesterségesen előállított – gyakran egy ismert kábítószerből kis módosítással nyert – dizájnerdrogok kezdték átvenni a helyét. Ilyen trónkövetelő például a 4-MEC, a benzo fury vagy az MDPV, amely nemcsak a dílereknek, hanem az orvosoknak is sok munkát ad.

Toxikológiáról pszichiátriára

„Nagyjából fél évvel ezelőtt találkoztunk a szerrel, azóta hetente bekerül valaki hozzánk a hatása miatt – mondja Csukly Gábor pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanársegédje. – Az extasy, a speed vagy a fű miatt évi egy-két beteget kell ellátnunk, de az MDPV miatt havi négyet-ötöt.”

Ezek csak a pszichiátriára került betegek, a Péterfy Sándor Utcai Kórházban rosszabb a helyzet. „Az új drogok használói közül napi négy-öt köt ki az osztályunkon, és nem egyszeri fogyasztók, hanem akik egyik adagot tolják be a másik után – fogalmaz Zacher Gábor toxikológus főorvos. – Tegnap például jött egy tüdőtályoggal, egy másik bőrproblémákkal, kaptunk két MDPV-st és egy fiút, aki veseelégtelenséggel került be. Az MDPV-seket gyakran mi küldjük át a pszichiátriára.”

Az orvosok szerint a helyzet aggasztó, ráadásul nehezen átlátható, mivel a különféle drogokat több néven árulják. A neten sokszor növényvédő szerként vagy fürdősóként bukkannak fel, és van is fogyasztó, aki csak annyit tud, hogy valamilyen fürdősót szedett be (persze ez csak álcanév, valójában ezeknek a szereknek nincs közük a fürdősókhoz). De aki tudja, hogy benzo furyt szed, az sem lehet biztos benne, hogy a díler nem olcsóbb MDPV-t adott el neki benzo furyként. Sok fantázianév is létezik, amikről nincs közmegegyezés. Van olyan díler, aki MP4 néven 4-MEC-et árul, és van, aki MDPV-t. „Először azt sem tudtuk, mivel van dolgunk. Amikor mondta az első betegünk, hogy MP4-et szed, azt hittük, hülyéskedik” – mondja Csukly.

Drogosok a zárt osztályon

Az MDPV-t (metilén-dioxi-pirovaleron) 2004-ben kezdték árulni a világon, eleinte kísérleti vegyi anyagként. A világos port többféleképpen a szervezetbe lehet juttatni: nyelni, szippantani vagy akár intravénásan beadni. „Az intravénás használóknál csúnya helyi elváltozások, furunkulusok, bőrtályogok alakulhatnak ki. Emiatt néha összekeverik az MDPV-t a szöveteket erősen roncsoló, krokodilként ismert orosz droggal, de ahhoz semmi köze nincs, más a hatóanyaga” – mondja Zacher.

Hatását tekintve az MDPV valahol az erősen stimuláló speed és az euforizáló extasy közé sorolható. Első tünetei az emelkedő pulzus, éberség, izzadás és feldobott állapot. Ezek a tünetek néhány óráig tartanak (az euforizáló hatás múlik el leghamarabb), de a drog okozta gyors szívverés és magas vérnyomás nagyjából fél napig megmarad.

A stimuláns kábítószerek másnaposságának is nevezett comedown fázis – vagyis amikor a drogfogyasztó jön le a szerről – súlyos mellékhatásokkal járhat az MDPV használóinál. A kényszermozgások, homályos vagy kettős látás és reszketés mellett heves pánikrohamok jelentkezhetnek, sőt olyan tünetegyüttes is, amit indukált paranoid zavarként ismer a pszichiátria. „Hallucinációk, téveszmék, szorongás, félelem jellemzi ezt az állapotot. Ez akár közveszélyes is lehet, mert ezek a páciensek úgy érzik, mások üldözik őket, és néha visszatámadnak – magyarázza Csukly. – Rendszeresen a zárt osztályra kell vinni ezeket a betegeket, annyira nyugtalanok és feszültek. Ott nyugtató gyógyszereket, antipszichotikumokat kapnak, néhány nap alatt általában annyira rendbe jönnek, hogy el lehet őket engedni.”

Az MDPV mellékhatásai nagyban függnek a fogyasztás mértékétől, és sok fogyasztó ott követ el hibát, hogy túl nagy adagot juttat a szervezetébe. Fél-egy gramm MDPV napokra elég, de van, aki ennyit 24 órán belül elfogyaszt – ekkor jó eséllyel jelentkeznek a pszichés tünetek. Míg a mefedron és a 4-MEC szippantott adagolásai általában 10-100 milligrammos nagyságrendben mozognak, addig az MDPV-ből 1-10 milligramm egy átlagos dózis. A pszichiátriára kerültek akár tízszeres-százszoros túladagolásos esetek is lehetnek.

Zacher szerint a visszatérő használóknál az újabb szerhasználat tudja leginkább kezelni a comedown fázist és a mellékhatásokat. „Emiatt nagyon hamar, egy-két hónap alatt függővé válnak az MDPV-fogyasztók, pedig a szernek nincsenek olyan intenzív elvonási tünetei, mint például a heroinnak. Ha az illető kihúzza a használat utáni két-három napot, elméletileg jó esélyei vannak, hogy tiszta maradjon. Csak aztán jön megint a hétvége és a bulik, ahol megint előkerül a drog” – utal a főorvos arra, hogy a szert főleg fiatalok használják.

Senki nem tud semmit

„Jellemzően 16-25 évesek kerülnek be hozzánk MDPV-pszichózissal – erősíti meg a toxikológus tapasztalatát Csukly Gábor. – A páciensek szociális háttere vegyes, de inkább a szegények közül kerülnek ki.” Zacher szerint sem a felső tízezer drogja az MDPV: „A szer használói között sok az amotivált, alacsony intellektusú, jövőkép nélküli fiatal, akiket nem tart meg a szociális háló. Kicsit kipofozzuk őket, és akkor jön a kérdés, hogy na, akkor most hova, mi legyen. Ez a legnehezebb.”

Az MDPV súlyos mellékhatásai ellenére azért is lehetett a szegények drogja, mert olcsó. Egy grammhoz már két-háromezer forintért hozzá lehet jutni, egy kisebb adagot tartalmazó kapszuláért pedig kevesebb mint ezer forintot kérnek a dílerek. Nincsenek még olyan drogtesztek, amik kimutatnák, de a szer nem is illegális. Viszont ha betiltják, akkor valószínűleg jön majd egy újabb drog, ami alig különbözik tőle – ahogy az a katival történt (a 4-MEC molekulája nagyon hasonlít a mefedronéra).

A magyar jogrendszer nem tudja követni ezeket a gyors változásokat, de valószínűleg az sem oldaná meg a helyzetet, ha egyes szerek helyett egész vegyületcsoportokat tiltanának be. „A felvilágosítás és prevenció a legfontosabb teendő. A fogyasztók nagyon keveset tudnak az új drogok hatásairól. És nemcsak ők, mi is. Majdhogynem visszasírjuk a régi, kiszámíthatóbb kábítószereket” – mondja Zacher.

„Pszichiáter vagyok, egyetemi klinikán dolgozom, drogokkal kapcsolatos kutatásaim vannak, de fél éve még nem tudtam, mi az MDPV, egy éve pedig azt sem, mi a kati – magyarázza Csukly. – Ezeknek a szereknek még alig van szakirodalmuk, a legtöbb információt maguktól a betegektől szerezzük.”

A ritka szakcikkek egyike egy májusban publikált tanulmány, ami michigani kórházak betegeit elemezve ír le hasonló robbanást az MDPV okozta esetekben, mint amilyet itthon tapasztaltak az orvosok. De ez csak a felszín. Csukly tud olyan heroinistáról, aki elkezdte katival szúrni magát, és teljesen átszokott rá a heroinról, a hozzátartozói szerint pedig azóta jobban leromlott az állapota. De hogy ez mennyire egyedi eset, az nem ismert, ahogy az sem, hogy melyek az új drogok hosszú távú hatásai, milyen maradványtünetek jelentkezhetnek, és ezek a fogyasztók mekkora hányadát érintik. A pszichiáter szerint most az MDPV tűnik a legveszélyesebb szernek, annak ellenére, hogy még nem ismert, okozhat-e például szkizofréniát. Csukly is úgy véli, a megelőzés volna a megoldás.

Kérdés, milyen hatásfokkal lehet ma Magyarországon prevenciós munkát végezni a fiatalok körében. A fű körül néhány éve nagy cirkusz volt, abban az időben önjelölt marihuánaszakértők nyilatkoztak pro és kontra, és az akkori nyilatkozatháborúban elvesztek a drog reális veszélyei (például, hogy bizonyos genetikai adottságú embereknél növeli a szkizofrénia kialakulásának esélyét). Annyit riogatták viszont a fiatalokat ezzel a viszonylag enyhe droggal, hogy már nehéz megijeszteni őket. Pedig ijesztő olyasmit beszedni, amiről az ember alig tud valamit.

„A mai világban sokan félnek a gyógyszerektől, pedig azokat több évig fejlesztik, állatkísérletekben próbálják ki a hatásait – mondja Csukly. – Azok, akik minden gondolkodás nélkül betolják az MDPV-t vagy valamelyik másik új drogot, maguk vesznek részt egy ilyen kísérletben; kísérleti nyulak, akik egy új szert kapnak. Nem tudjuk, hogy ha használják, pár év múlva mi történik velük.”