Mennyi a méreg a hazai zöldségben?

Mérgek nélkül már valószínűleg éhen haltunk volna. A modern mezőgazdaság hatásfoka nevetségesen alacsony lenne a peszticidek, növényvédő szerek nélkül, amik úgy óvják meg a terményt, hogy elpusztítják annak apró fogyasztóit, a rovarokat és egyéb kártevőket. Peszticidek nélkül lehetetlen lenne elérni a mostani termésátlagot, és a sokat fogyasztó nyugati országokban – például Magyarországon – összeomlana a mezőgazdaság. Abban mindenki egyetért, hogy éhen halni rossz, növényvédő szerekre tehát szükség van.

Más kérdés, hogy ezek a szervezetbe jutva komoly pusztítást okozhatnak, de forgalomban van számos olyan szer is, ami nehezen bomlik le – ezek a talajba és a vizekbe kerülve halmozódnak fel és jelentenek komoly problémát. Hosszú távon.

A peszticid tehát a barátunk, de ha rosszul bánunk vele, könnyen az ellenségünkké válik. Az uniós szabályozás éppen ezért rendkívül szigorú: 2008. szeptember elseje óta egységesen határozzák meg, hogy milyen hatóanyagokat lehet felhasználni, az összeállított listát azonban tovább szűkíthetik a tagállamok. A szabályozásnál két feltételt kell figyelembe venni: egyrészt biztosítani kell, hogy a határérték minden korcsportnak, így a csecsemőknek és az idősebb betegeknek is biztonságos legyen, másrészt szem előtt kell tartani a mezőgazdaság érdekeit is: elérhetővé kell tenni a kipróbált, megbízható szereket.

A legnagyobb problémát ebben a játszmában az jelenti, hogy egyre több a permetezőszernek ellenálló faj, baktérium, rovar, ezért folyton új peszticideket kell kikísérletezni. Az új szerek hosszú távú hatásai azonban sokszor nem, vagy nem eléggé ismertek. Ezért is nagyon fontos, hogy a megvásárolt zöldségekben már a lehető legkisebb mennyiségben meg lehessen találni a növényvédő szereket.

Hogy kiderítsük, mivel kell szembesülniük a magyar fogyasztóknak, a Wessling laboratóriumával együttműködve 38 élelmiszert ellenőriztünk, mintánként összesen ötszáz komponensre. Vizsgáltunk öt paprikát, kilenc burgonyát, három sárgabarackot, hat körtét, nyolc paradicsomot, kettő szőlőt és öt őszibarackot. A külföldi termékeket egy szlovákiai piacon, egy bécsi piacon és egy bécsi Billában vásároltuk. Itthon megvizsgáltunk egy Corát, egy Auchant, egy Tescót, az újpesti és a veresegyházi piacot.

Kicsit mérgező, de a miénk

Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen peszticidek vannak a zöldségeken, van-e különbség a piacon és a multinál vásárolt termékek között, illetve arra, hogy a magyar piac különbözik-e az osztráktól és a szlováktól.  Az élelmiszerek származási országai közt volt egyébként Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Hollandia, Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság.

Jó hír, hogy a Wessling rengeteg mérésből csak egyetlen határértéket meghaladó eredmény született. A rossz hír, hogy ez éppen egy magyar zöldséget érintett, a veresegyházi piacon vásárolt paradicsomot. Ebben a mintában a dimetoát és az ometoát rovarölő szerek együttes szintje 0,04 milligramm per kilogramm volt, míg a határérték ennek a fele. Ez a páros bizonyos értéket túllépve toxikus hatással lehet az emberi reprodukcióra, illetve az idegrendszerre. Ugyanakkor azt nem lehet kijelenteni, hogy a paradicsom elfogyasztása azonnali hatással járt volna; az egészségre gyakorolt hatás eldöntéséhez összetettebb kockázatbecslés szükséges. Ha a hatóság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálta volna be ezt a terméket, minden bizonnyal büntetést szabott volna ki a termelőre..

Határérték feletti eredmény több okból születhet. Elképzelhető, hogy a szert nem olyan növényen használták fel, ami az engedélyen szerepel. Megesik, hogy nagyobb dózist használtak a megengedettnél, vagy az előírtnál többször kezelték a növényt, esetleg nem tartották be az élelmezés-egészégügyi várakozási időt. Akárhogy is, ha az illetékes hivatal a határértéknél magasabb koncentrációt talál, az akut és krónikus fogyasztói kockázatbecslés segítségével dönti el, hogy mekkora a baj, és hogy alkalmazzon-e szankciókat a termelő ellen.

Tesztünkben az említett paradicsom mellett még két olyan minta volt, amiben a peszticidmaradék határértékhez közeli értéket ért el, és mindkét termék Magyarországról származott. Az egyik az újpesti piacon vásárolt paradicsom, a másik a veresegyházi piacról származó őszibarack volt. Ezekben ugyan nagyon közel volt a mért érték a határértékhez,  de valószínűleg akkor sem indult volna eljárás, ha a hatóság akad a mintákra, mert a talált növényvédőszer-maradék az intézkedési szintet nem érte el.

Megnyugtató tesztek

A többi teszt viszont negatív eredménnyel zárult. Legnagyobb mennyiségben egyébként az imazilil nevű növényvédőszer-maradvány volt jelen a mintákban, méghozzá egy magyar körtében, viszont a határérték ennél a szernél jóval magasabb, mint a dimetoát és az ometoát esetében, és az eredmény messze határérték alatti volt.

Az ötszáz komponensre végzett vizsgálat szerint öt esetben csak egyetlen növényvédő szer volt a mintában, négy esetben két növényvédő szer, két esetben három, négy esetben négy. Összesen két olyan élelmiszert találtunk, amiben öt peszticid volt megtalálható, a jelek szerint az Ausztriában, piacon vásárolt körte és a hazai multiban vásárolt, olasz eredetű szőlő termelője biztosra akart menni, és amit talált, azt ráfújta a növényre. Viszont az összes komponens határérték alatt volt jelen ebben a két mintában.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága szerint Magyarországon egyébként évente háromezer mintát vizsgálnak, az egy lakosra eső mintaszám európai összehasonlításban is megfelelő.

Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék a mintáknak csupán egy százalékában található, ami sokkal jobb a 3,7 százalékos nemzetközi átlagnál. Fontos tudni, hogy a szermaradék határértéke nem azonos az egészségügyi határértékkel, bizonyos esetekben több nagyságrend a különbség, a vizsgálatokon fennakadó egy százaléknyi élelmiszerek egy része tehát az egészségre biztosan ártalmatlan.

A hivatal 200-250 növényvédő szer hatóanyag- és bomlástermékeinek vizsgálatát végzi, ezeknek körülbelül a felében van mérhető, de határérték alatti mennyiségben peszticid. A tapasztalatok szerint főleg az importzöldségekben és -gyümölcsökben találnak növényvédő szereket, amit egyrészt a klíma, másrészt a hosszú szállítási idő magyaráz. Ugyanakkor a hivatal fontosnak tartotta elmondani, hogy a hazai szabályozás szigorúbb az európai átlagnál, így az itthon vásárolt élelmiszer jellemzően biztonságosabb is.