Az Archaeopteryx volt az első madár
Az Archaeopteryx első komplett fosszíliája 1861-ben Bajorországban került elő. A százötvenmillió éve élt állat legfeljebb félméteres hosszúságra nőhetett, és egyaránt rendelkezett a hüllők és a madarak sajátosságaival. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollai a mai madarakéhoz hasonlítottak, egyébként hüllőszerű volt éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. A kutatók a kövületet a madárszárnyúak közé sorolták, ahová a madarak és a legközelebbi dinoszaurusz-rokonaik tartoznak.
Idén júliusban kínai paleontológusok a Nature-ben megjelent tanulmányukban egy késő jura időszakból származó, kisméretű madárszerű tollas dinoszauruszt, a Xiaotingia zhengit festették le, amelynek fosszíliái Liaoning tartományban kerültek elő. A 161-145 millió éves üledékes kőzetben talált állat rendelkezett mindazokkal a jellegzetességekkel, mint az Archaeopteryx. A továbbiakban a kínai kutatók 89 faj 384 anatómiai jellegzetességeit elemezték, hogy kiderítsék, milyen rokonságban álltak ezek egymással. Ennek eredményeként egy olyan evolúciós fa rajzolódott ki, amelyen az Archaeopteryx a madarak unokatestvérének tartott Deinonychosauria csoportba, a két lábon járó húsevők közé nyert besorolást.
Az ausztrál kutatók Michael Lee-nek, a Dél-ausztrál Múzeum paleontológusának az irányításával megismételték kínai kollégáik vizsgálatait, ugyanazt a törzsfejlődéstani módszert alkalmazva, csak sokkal részletesebb statisztikai elemzéseket végeztek.
Az Archaeopteryx ikonikus figura a paleontológiában, az első madár. Kínában azonban tollas dinoszauruszok sokasága került elő az utóbbi időben, ami aláásta a pozícióját. Trevor Worthy, az Új-Dél-Walesi Egyetem paleontológusa szerint a kínai paleontológusok szenzációs eredményeket értek el, ám vizsgálataik során kevéssé támaszkodtak a statisztikai elemzésekre. Amikor ezeket elvégeztük, az Archaeopteryx kikerült a velociraptorhoz hasonló dinoszauruszok közül, és visszasorolódott a madarak közé - mutatott rá Worthy.