Az Antarktiszon is találtak szauropodákat

Korábban is kerültek elő dinoszaurusz maradványok a hatodik kontinensen: 1986-ban feltárták egy páncélos növényevő dinoszaurusz, azaz ankyloszaurusz maradványait, valamint bebizonyosodott, hogy éltek az Antarktiszon hadroszauruszok (kacsacsőrű dinoszauruszok) is – olvasható a Live Science hírportálon.

Az argentin paleontológusok Ariana Paulina Carabajal, a Plaza Huincul-i Múzeum kutatója irányításával a James Ross-szigeten végeztek feltárásokat. Az ásatások során tengeri hüllők, halak és gerinctelen állatok fosszíliái kerültek elő nagy számban, a dinoszaurusz leletre azonban az expedíció utolsó napjáig kellett várni, amikor egyetlen szauropoda csigolyát találtak. A hosszú nyakú, nagy testű növényevő százmillió évvel ezelőtt élt. A felfedezésről a Gerinces Őslénytani Társaság (Society for Vertebrate Paleontology) közgyűlésén számoltak be Las Vegasban a kutatók.

„Nem sok mindent tudunk kezdeni egyetlen csigolyával, így azt sem tudjuk megállapítani, hogy melyik nemzetséghez tartozott a szauropoda" – magyarázta Carabajal. Hozzátette, hogy az Antarktiszon nagy valószínűséggel sok dinoszauruszfosszília lehet, ám itt nagyon nehéz feltárásokat végezni, ráadásul az éghajlati viszonyok nem kedveztek a csontok fennmaradásának sem. Itt egyetlen teljes épségben fennmaradt csont sem kerül elő.

Amikor a szauropodák benépesítették a Földet, az Antarktisz északabbra feküdt, mint manapság, ezért az éghajlata is sokkal enyhébb lehetett. A kutató szerint a csigolya sokat elárul a dinoszauruszok vándorlásáról is. Százmillió évvel ezelőtt az Antarktisz még nem vált el Ausztráliától és Dél-Amerikától. Ily módon a dinoszauruszok átsétálhattak az egyik mai kontinensről a másikra, egyfajta hídként használva az Antarktiszt.