Három új elem a periódusos rendszerben

Végleges nevet kapott három, csak laboratóriumi körülmények között reprodukálható nehézelem. A darmstadtiumból (Ds), röntgeniumból (Rg) és koperniciumból (Cn) csak pár atomnyit sikerült eddig létrehozni – írja a LiveScience.

Ezek az elemek annyira nagyok és instabilak, hogy csak laboratóriumi körülmények között hozhatóak létre, és pillanatok alatt más elemekre bomlanak. Nem sokat tudunk róluk, mivel nem elég stabilak a kísérletezéshez és a természetben sem találhatóak meg. Az elemek ezen típusát transzuránnak hívjuk, mivel rendszámuk 92-nél, vagyis az urán rendszámánál nagyobb.

A kimondhatatlan 110-es

A darmstadtium eddig átmenetileg az ununnilium nevet viselte. 1994. november 9-én sikerült először szintetizálni, a GSI laboratóriumában, mely nem messze fekszik a várostól, amelyről az elem a nevét kapta. Peter Armbruster és Gottfried Münzenberg fedezte fel Sigurd Hoffman irányítása alatt. Létrehozásához nehéz ólomizotópokat ütköztettek nikkel-62-vel, ami négy darmstadtiumatomot eredményezett. A kísérletet később megismételték nikkel-64 bevetésével is, ekkor még kilenc atomot tudtak létrehozni.

Uuu

A 111-es rendszámú elemet 1994. december 8-án fedezték fel, egy hónappal darmstadtium megalkotása után, amikor a GSI csapata létrehozott belőle három darab atomot. Az elem hivatalos elfogadásához a munkacsoportnak 2002-ben meg kellett ismételnie a teljesítményt, ekkor három újabb atomot állítottak elő.

Az elem a fizikatörténelem egyik német nagyságáról, Wilhelm Conrad Röntgenről kapta a nevét. Ideiglenesen az unununium (Uuu) nevet viselte. Röntgen arról nevezetes, hogy 1895. november 8-án létrehozta a később róla elnevezett sugárzást, amiért 1901-ben Nobel-díjat is kapott (ő volt az első fizikai Nobel-díjas).

Német atomok egy lengyel nevével

A 112-es elemet Ideiglenesen unubiumnak hívták. Új nevét a lengyel csillagászról, Nikolausz Kopernikuszról kapta, aki a középkorban először mondta ki, hogy a Föld kering a Nap körül, nem pedig fordítva. A német felfedező intézet, a GSI Helmholtz Centre for Heavy Ion Research közlése szerint azért nevezték el az elemet a híres csillagászról, hogy „elismerjenek egy kiváló tudóst, aki megváltoztatta a világról kialakult képünket”.

Hofmann és kollégái először 1996. február 9-én hozták létre egyetlen, rendkívül radioaktív koperníciumatomot zink és ólom ütközetéével. Azóta 75 atomot sikerült létrehozni az elemből.