Mégis mi szennyezhettük be fél Európát

Múlt héten Magyaroszág mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód-131 izotóp koncentrációja. A megemelkedett izotópszint nem volt ártalmas az egészségre, de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását, illetve hogy a sajtóban is rendszeresen szerepeljen.

Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp Intézet Kft. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra gyártanak izotópokat. A cég ügyvezetője, Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a labor a szűrórendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer: szeptemberben megint szivárogni kezdett, és a jod-131 szökése a múlt heti észlelésekig zajlott, akkor megint leállították a gyártást.

A kft. szerint a szennyeződés a Budapest felett észlelt megnövekedett radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy a labor lenne felelős a több európai országban is észlelt sugárzásért.

Mekkora az a sugárzás?

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Rónaky József nem ért egyet a kft. utóbbi állításával. Az OAH a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség magyar kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs felügyeleti hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotópügyben. (Az atomerőművekben is rengeteg jód-131 keletkezik, a fukusimai és a csernobili balesetekben is többek között ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe.)

Rónaky úgy véli, könnyen lehet, hogy mégis a kft. laborja okolható nemcsak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része felett észlelt növekedésért is. „A NAÜ folyamatosan gyűjti az adatokat és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy ugyan száz százalékig nem lehet megállapítani, hogy az Izotóp Intézet Kft-től származik az európai szennyeződés, de valószínű" – fogalmazott megkeresésünkre a főigazgató.

Ennek nemcsak a kft. nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI-nek kiadott közleménye is, amely szintén azt állítja, hogy nem a laborból ered az európai sugárzásnövekedés. „Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód-131 izotóp készül, hanem jód-125 is. Amennyiben a Csehországban mért izotóp tőlünk származna, akkor a jód-125-öt is ki kellene mutatniuk" – írta az OKF.

Illetékes hivatalok

A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet (OSSKI), az ÁNTSZ-hez irányítottak minket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ÁNTSZ-nek elküldtük a kérdéseket, azokra mégis Sáfrány Géza, az OSSKI főigazgató főorvosa válaszolt.

Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. „Az OSSKI munkatársainak számítása szerint a jódkibocsátásból származó lakossági többletdózis nagyjából azzal a dózissal egyenértékű, mint amit a lakosság az éves természetes háttérsugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent" – írta. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárvédelmi decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek.

Csütörtök délutánra az ÁNTSZ is megszólalt, honlapjukon rövid közleményben leírták, hogy nincs és nem is volt egészségügyi kockázata a megnövekedett izotópszintnek.

Kérdés, ha abban mindenki egyetért, hogy nem volt egészségre káros a labor által kibocsátott jód-131 mennyisége, miért ellentmondóak a nyilatkozatok arról, hogy meddig jutott el a szennyezés.

Nem szóltak a helyieknek

Az Izotóp Intézet Kft. egyébként nem tájékoztatta a Csillebérc környéki lakosokat sem a tavaszi, sem az őszi izotópszivárgásról – legalábbis ezt állítja jó néhány helyi lakos, akiket megkérdeztünk. Voltak, akik hallottak a sugárzásról a rádióban, vagy olvastak róla, de a legtöbbjük még csak nem is tudta, hogy az Izotóp Intézet Kft. kéményéből radioaktív jód került a környezetbe. Az általunk megkérdezettek csak mosolyogtak vagy elképedtek a hír hallattán, de nem találtunk Csillebércen egy embert sem, aki azt mondta volna, hogy a cég, az önkormányzat vagy bármiféle más szervezett megkereste, tájékoztatta őket.

Hasonló volt a helyzet a környéken található intézményeknél, szállodáknál. A Normafa és a Csillebérc szállodában, a Szabadidő Ifjúsági Központnál, az International School of Budapest-nél vagy Challengeland kalandparknál mindenki azt nyilatkozta, hogy nem kaptak értesítést vagy tájékoztatást a történtekről.

„A kialakult kommunikációs helyzetből tanulni kell" – mondta az ügyről az OAH főigazgatója. „Jeleztem már a tisztifőorvos asszonynak, hogy üljünk össze és közösen elemezzük, mit lehet tanulni az esetből."