Egy középkori fegyver modern változatával szeretnének elkapni az üstökösöket az amerikai űrhivatal munkatársai. A Goddard Űrrepülési Központ kutatói már le is gyártottak egy nagy méretű számszeríjat, amivel az űrben száguldozó üstökösökre lövöldözhetnek.
Az ötlet alapja az, hogy egy űrszondával odarepülnek az üstököshöz, és a belelőtt szigonnyal próbálnak anyagmintát szerezni belőle. A szigonyt behúzzák, majd a szonda visszaszállítja a Földre. A vadászat megkezdése előtt azonban be kell bizonyítani, hogy a szigony jól működik.
A központ egyik laboratóriumában áll a 1,8 méter magas számszeríj, ami teherautók rugóiból készült, és egy másfél centi vastag kifeszített acélkábel lövi ki a szigonyt. Az íj a föld felé mutat, és 110 kilométer per órás sebességgel távozik belőle a lövedék. A kutatók többféle szigonnyal lőnek kétszáz literes hordókra (amikben homok, só és mindenféle törmelék van), és azt vizsgálják, hogy milyen anyagokat képesek kiszedni onnan.
A Földön vannak már közvetlenül aszteroidáról származó minták, amiket a japán JAXA űrhivatal gyűjtött be, a NASA pedig a Stardust űrmisszión szedett össze üstököscsóvából származó anyagokat. A kutatók viszont arra kíváncsiak, hogy mi van az üstökösök belsejében. Abban bíznak, hogy sikerül begyűjteni olyan anyagokat, amiknek szerepük volt a földi élet kialakulásában.
Azért kísérleteznek a szigonnyal, mert az üstökösök gyenge gravitációjában nehéz leszállni és ott maradni. A NASA mérnökei eleinte arra gondoltak, hogy valamiképpen az üstököshöz rögzítik, és egy kábel segítségével odahúzzák az űrhajót, ezért kezdtek el a szigonnyal kísérletezni. Később azonban rájöttek, hogy jobb lenne leszállás nélkül begyűjteni az anyagmintát, ezért átalakították a szigonyt, hogy ne akadjon be, hanem csak kiszakítson egy darabot az égitestből.