Zoltán
21 °C
34 °C

A tökéletes bűntényt még nem követték el

2011.12.29. 22:00
Új bűncselekményfajták megjelenése vagy a bűnelkövetői módszerek tökéletesedése is fokmérője lehet egy ország tudományos és technológiai fejlődésének. Hazánk ebből a szempontból a világ fejlettebb részéhez tartozik, de ugyanez mondható el akkor is, ha a bűnüldözést támogató szakértők munkáját vizsgáljuk. Az idén 50 éves Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet vezetője szerint a szakma alapkérdése nem az, hogy a bűnözők hagynak-e maguk után nyomokat, hanem az, hogy sikerül-e megtalálni ezeket.

A modern kriminalisztikai módszerek széleskörű bevezetése Magyarországon az 1961-es évhez köthető. Ekkor kezdte meg működését a Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (BSZKI) jogelődje, ahol a hagyományos kutatási területek mellett már összetett fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatokat is végeztek. Ez az időszak dr. Kertész Imre dandártábornok nevéhez fűződik, aki az alapítás évétől egészen a rendszerváltásig irányította az intézetet, emellett pedig aktív tudományos tevékenységet folytatott – mi több, ezt beosztottjaitól is elvárta. 1990-ben az orvosi részleg vezetője, dr. Lontainé dr. Santora Zsófia került a BSZKI igazgatói székébe. Az intézetnél ekkortájt nagyjából hetvenen dolgoztak.

A fegyverszakértőnek lőfolyosó kell

A rendszerváltás után a társadalmi átrendeződés és a technológiai fejlődés következtében új bűncselekménytípusok és addig nem ismert bűnelkövetési formák jelentek meg Magyarországon. Ahhoz, hogy a bűnügyi szakértők lépést tudjanak tartani a bűnözőkkel, új módszerekre és komolyabb infrastruktúrára volt szükség.

„A szakterület szépsége, hogy a tudomány minden ágát felöleli. Ez egyben a nehézsége is, mert ezeket egyszerre műszerezni, fejleszteni és fenntartani óriási kihívás. A fegyverszakértőnek lőfolyosó, a drogszakértőnek modern analizáló műszer, a fizikusnak pedig elektronmikroszkóp kell a munkájához” – nyilatkozta az Indexnek dr. Lontainé dr. Santora Zsófia, aki közel negyvenéves szakmai pályafutásának befejezéseként 2011 végén köszön le posztjáról. A kilencvenes évek elején az ő irányítása alatt kezdte meg működését az intézet droglaborja, ekkortól vizsgálnak DNS-mintákat, de az automatikus ujjlenyomat-felismerő rendszer beüzemelése is ennek az időszaknak a vívmánya.

Közel egymillió minta az adatbázisban

Az ujjlenyomat-felismerés automatizálása legalább akkora előrelépésnek számít, mint a nyilvántartás bevezetése a 20. század elején. Az ujjakon, de a tenyéren és a talpon is megtalálható, sajátos bőrlécrendszerek vizsgálata során korábban ugyanis a meglévő mintákat egyesével kellett összehasonlítani a helyszínelők által begyűjtött nyomokkal. Az automatikus ujjlenyomat felismerő rendszer (AFIS – Automated Fingerprint ID System) ezt az időigényes folyamatot rövidíti le jelentős mértékben. Fontos megjegyezni azonban, hogy az AFIS csak egy úgynevezett kandidátusi listát ad azokról a mintákról, amelyek a legnagyobb egyezést mutatják, és a végső véleményt ez alapján mondják ki a szakértők.

A BSZKI adatbázisában jelenleg egyébként mintegy egymillió minta található, ez azonban nem jelenti azt, hogy az elmúlt évtizedekben ennyien kerültek volna kapcsolatba valamilyen bűnüggyel. Az ijesztően magas szám magyarázata, hogy a rendszerben viszonylag gyakoriak a redundanciák, mert ugyanazt a bűnelkövetőt a különböző bűnesetek kapcsán többször is regisztrálhatják.

Még az FBI is irigyelte a DNS labort

A 80-as évek közepén Angliában használtak először DNS alapú tesztet egy büntetőeljárás során. Pár évvel később már Magyarországon is elérhetővé vált a technológia, amelynek kriminalisztikai jelentősége csak az ujjlenyomatéhoz mérhető. „A DNS tesztek alkalmazásához új szakemberekre és jelentős infrastrukturális beruházásokra volt szükség, mert az addig használt klasszikus szerológiai módszertant lényegében teljesen el kellett dobnunk. A feladatot végül jól megoldottuk, hiszen egy olyan DNS laboratóriumot sikerült berendeznünk, amelyet még az FBI szakemberei is irigyeltek az ezredforduló idején” – emlékszik vissza az intézet vezetője.

Az eljárás még a ma elérhető legmodernebb eszközök használatával is eléggé költség- és időigényes műveletekből áll. Viszonylag gyors eredményre csak optimális esetben lehet számítani, például akkor, ha a beküldött bűnjelről nyerhető minta nem szennyezett. A BSZKI DNS laboratóriumában jelenleg mintegy 2300 eset vár feldolgozásra. A vizsgálatokat a rendelkezésre álló erőforrások mellett 4-5 kijelölt szakértő végzi.

A szakma romantikája

Ahhoz, hogy ma valaki igazságügyi (bűnügyi) szakértővé váljon Magyarországon, egyetemi – elsősorban műszaki vagy természettudományi – végzettség szükséges. Ennek birtokában az adott szakterületről kijelölt mentor irányításával az illetőnek öt évig kell a BSZKI alkalmazásában állnia, hogy szakértői minősítését kérvényezhesse. Önálló szakvéleményt csak ennek birtokában lehet adni. Az igazságügyi orvosszakértők kivételek, mert ők az egyetem elvégzése után a megfelelő szakvizsgával szerezhetik meg ezt a státuszt. A Rendőrtiszti Főiskolán egyébként a kriminalisztika klasszikus ágaival, tehát az írás-, az okmány-, a fegyver- és nyomszakértői területekkel kapcsolatos valamennyi képzési forma megtalálható.

Érdekes jelenség, hogy a bűnügyi szakértői munka a hatvanas, hetvenes évek aranykorához hasonlóan újra vonzó célpontja lett a friss egyetemi diplomával rendelkezőknek. Dr. Santora Zsófia szerint ennek egyik oka, hogy a fiatalok biztos állásként tekintenek az intézeti pozíciókra, a másik ok pedig a különböző krimik és bűnügyi sorozatok népszerűségére vezethető vissza. „Ennek a szakmának kívülről nézve van egyfajta romantikája, amely elsősorban annak a hamis képnek köszönhető, ahogy az amerikai filmipar a bűnügyi szakértők munkáját láttatja. Amikor a fiatalok először találkoznak koszos, büdös, nyüves vagy esetleg bélsárral szennyezett tárgyi bizonyítékkal, ez a romantikus köd általában szertefoszlik. A pályám kezdetén így voltam ezzel én is” – fogalmaz.

Szürkeállománnyal jól állunk

A rendszerváltás utáni időszak nemcsak technológiai fejlődést hozott a BSZKI életében, de a beérkező feladatok száma is erőteljesen növekedett. A munka nagyságrendjét jelzi, hogy 2010-ben közel 45 ezer szakvéleményt adtak ki az intézet dolgozói. Létszámuk a kilencvenes évek elejéhez képest mára több mint duplájára emelkedett, ennek ellenére a feldolgozásra váró ügyek magas száma azt mutatja, hogy még így is jelentős az emberhiány ezen a területen.

Ezt ellensúlyozhatja némiképp az a nemzetközileg is jegyzett szaktudás, amelyet a BSZKI munkatársai az elmúlt évtizedekben felhalmoztak. Ennek egyik elismerése, hogy 2011-től négy évig az intézet droglaboratóriuma végzi annak a kísérletsorozatnak a minősítését, amelyben az Európai Bűnügyi Intézetek Hálózatának tagjai vesznek részt. Korábban Hollandia és Németország hasonló funkciót betöltő kutatóműhelyei látták el ezt a feladatot.

A magyar kriminalisztika hőskora

A magyar bűnügyi szakértői tevékenység megszervezése – a világon az elsők között – már a múlt század elején megtörtént. Dr. Pékáry Ferencnek, Budapest akkori rendőrfőkapitány-helyettesének köszönhető, hogy 1904-ben Európában másodikként Magyarországon is bevezették az ujjlenyomatra épülő bűnügyi nyilvántartást (két évvel később, mint Nagy-Britanniában, de ugyanakkor, mint az Egyesült Államokban). Nem sokkal ezután, 1909-ben hazánk első bűnügyi laboratóriumát is felállították. A kor technikai színvonalának megfelelően itt már a szinte valamennyi, klasszikusnak számító kriminalisztikai vizsgálatra lehetőség volt, vagyis az ujjlenyomat mellett többek között lábnyom-, írás-, lőfegyver- és vérfoltelemzéssel is foglalkoztak a szakértők.

A magyar bűnügyi szakemberek nemzetközi elismertségét jelzi az is, hogy számos olyan bizonyítási eljárást alkalmaznak világszerte, amelyek kidolgozása a BSZKI munkatársaihoz köthető. A legújabb ilyen jellegű módszert Gál Tamás, a fizikai-kémiai osztály vezetője jegyzi. Az új eljárás annak megállapításában segít, hogy egy adott okiratra előbb került-e az aláírás, mint maga a nyomtatott szöveg, és akkor is megbízható választ ad, ha a kettő nem keresztezi egymást.

Mindig van nyom

Jóllehet a hazai bűnelkövetési módszerek évről-évre finomodnak, a szakma általános tapasztalata az, hogy minden részletre még a legalaposabb bűnöző sem képes odafigyelni. Mindig van olyan nyom, amiből ki lehet indulni. A bűnügyi szakértői munka sikerének egyik fontos feltétele, hogy ezeket a nyomokat a nyomozók és a helyszínelést végző technikusok megtalálják, illetve előírásszerűen biztosítsák.

Erre példa a nyolcvanas évek első felében történt szolnoki gyerekgyilkosság, amelynek elkövetésével Magda Jánost gyanúsították. A híressé vált eset egyik kirendelt igazságügyi szakértője éppen dr. Santora Zsófia volt, aki többek között egy olyan nadrágot vizsgált biológiai nyomok után kutatva, amely valószínűleg a gyilkosé volt. A ruhadarab egyik zsebében egy zsebkendőt találtak, rajta az áldozattól származó nyálmintával: az elkövető minden bizonnyal ezzel tömítette el a gyermek száját. Az ügy végül a Legfelsőbb Bíróságra került, ahol ezt a perdöntő bizonyítékot arra hivatkozva utasították el, hogy a bizonyítási eljárás során nem tettek rá bűnjelcímkét, így azt bárki manipulálhatta. Magdát végül felmentették, de pár évvel később élettársa megölése miatt újra bíróság elé került. Ekkor már nem úszta meg büntetés nélkül.