Sötét felhők a napenergia egén
További Tudomány cikkek
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
Egy andalúz fennsíkon, 210 futballpályányi területen a Nap pályáját követve némán, egyszerre fordul el 600 ezer parabolikus napelem. A 350 millió eurós Andasol projektre vállalkozó négy német cég azért választotta helyszínül a Granadától mintegy 50 kilométerre található Guadix-fennsíkot, mert a tengerszinthez képest ezeregyszáz méter magasan a légkör itt tisztább és nyugodtabb, mint az alacsonyabb területeken.
A napelemekhez tartozó erőmű több napenergiát képes felvenni, mint az egész Arab-félsziget. Az évente kétezer órányi napsütés mellett a fennsík másik nagy előnye az itt található kiterjedt, föld alatti forráshálózat is, amely ellátja vízzel az áramtermelő turbinákat. A befektetők a spanyol kormány támogatását is elnyerték, és egy magasfeszültségű vezeték is kényelmes közelségben van. Ennek ellenére a létesítmény sorsa bizonytalanná válhat.
Csökkenő támogatás
Rainer Kistner, az Andasol igazgatója az Independentnek elmondta, hogy aggódik, ha az üzleti távlatokra gondol, aggodalmának oka pedig az úgynevezett feed-in tarifa. Ez a megújuló energiáról szóló törvény szerint azt jelenti, hogy a magasfeszültségű vezetékek üzemeltetőinek rögzített vételáron kell megvásárolniuk a megújuló energiaforrásokkal termelt energiát. Az erre épülő projekteknek ez az állami támogatás létfontosságú, ám az Egyesült Királyságban a tarifát a felére csökkentették a múlt héten, és Kistner attól tart, hogy Spanyolországban is így fog történni. „Az mégis ad némi reményt, hogy ha egy kormány a következő huszonöt évre kilowattóránként ennyi eurót ígér a befektetőknek, akkor nem fogják két év múlva azt mondani, hogy inkább csak a felét fizetik ki” – mondta.
Nem csak a spanyol és a brit napenergia-ipar néz szembe a küszöbön álló krízissel. A megújuló energia globálisan visszaszorulóban van, amióta az Ernst & Young pénzügyi tanácsadó és könyvvizsgáló csoport múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy ha az eurózóna szétesésének nő a kockázata, akkor 2015-re 45 milliárd dollárnyi hiány keletkezhet a globális klímaalapban. Az Ernst & Young szerint a világ tíz vezető gazdaságában akkor is 22,5 milliárd dollárnyi kiesés várható a megújuló energiát érintő befektetésekben négy éven belül, ha a kormányok megszorításai nem erősödnek. A kormányok azért vonják meg a megújuló energiák támogatását, hogy ezzel is csökkentsék a költségvetési hiányukat.
Kistner szerint a csőd szélén álló spanyol kormány valóban tárgyalt a támogatások megvonásáról, ám szerinte a nagy villamosenergia-cégek az igazi felelősök, akik az energiaárak emelkedését a megújuló energiákra akarják fogni. Azt már is elérték, hogy a fényelektromos napenergia támogatása csökkenjen. Az ujjal mutogatás áldozatai nemcsak az energiavállalatok, hanem a környezet is.
Sötétben is termel
Az Andasol energiatermelésével évente közel 500 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül majd a légkörbe, a megtermelt 150 megawatt pedig egy félmillió lakosú városnak is elegendő. A nagy mennyiség annak köszönhető, hogy az Andasol nem a fényelektromos napenergia-rendszert használja, amely közvetlenül konvertál áramot a napenergiából.
Az andalúziai naperőmű napelemei először elnyelik a napenergiát, amely ezután hő formájában tárolódik el mintegy 30 ezer tonna olvadt sóban. A sót ezután a forrásrendszer vizébe vezetik bele egy hőcserélőn keresztül. Az így keletkező forró gőz hajtja meg az áramtermelő turbinákat. A módszer előnye, hogy az eredetileg gyűjtött napenergiának nagy része megmarad, és így 7 és fél órával megnövelhető az erőmű teljes kapacitással történő termelése – tehát akkor is termelhet áramot, amikor nincs napfény. A hő tárolása ezenkívül olcsóbb is, mint az elektromos áramé.
Azért léteznek olyan vállalatok, amelyek továbbra is befektetnének a megújuló energiákba. A Desertec Industrial Initiative nevű nemzetközi vállalkozás például az észak-afrikai Szaharába tervez egy négyszáz milliard eurós beruházást, amelyet 2015-ben kezdenének el a marokkói Ouarzazzatte régióban. Ha a projekt megvalósul, akkor a megtermelt energia 2050-re már elég lehet az európai fogyasztás 15 százalékának a fedezésére. A Szahara az egyik legalkalmasabb helyszín egy hőtároló naperőmű számára – ehhez a módszerhez ugyanis hatalmas területre van szükség. A Desertec szerint a Szahara területe annyi napenergiát kap hat óra alatt, amennyi az egész világnak elegendő lenne egy évre.