Ausztráliába költöznének a Maldív-szigetek
A Maldív-szigetek 350 ezer lakója az évszázad végére hajléktalanná válhat a klímaváltozás, és a felmelegedéssel járó tengerszint-emelkedés miatt. Hogy ez mégse következzen be, a főként turizmusból élő ország elnöke pénzügyi alapot hozott létre a menekülés finanszírozására, és tervbe vette, hogy Ausztráliában saját területet vásároljon fel az országa lakóinak, ahová költözhetnek, ha a szigetek elsüllyednek.
A klímakutatók 2100-ra az óceánok vízszintjének 58 centiméteres emelkedését jósolják. Ez tengerparti nagyvárosokban komoly, de gátakkal még orvosolható problémát jelent, a turistaparadicsomként ismert Maldív-szigetek számára viszont szó szerint a véget. Az 1200 kisebb-nagyobb szigetből és atollból álló szigetcsoport nyolcvan százaléka kevesebb mint egy méterrel fekszik a tengerszint felett, az egész ország legmagasabb pontja egy 2,4 méteres domb. A vízszint emelkedése és az erózió egy évszázadon belül lakhatatlanná teszi ezeket a földdarabokat, majd még később azok egyszerűen eltűnnek a tengerben.
Az ország elnöke Indiával, Srí Lankával és Ausztráliával tárgyalt a szigeteket előbb-utóbb elhagyni kényszerülő honfitársai letelepedéséről, előbbieknél a közelség, és a közös kulturális háttér, utóbbinál a hasonló klíma, és a sok hely volt a legvonzóbb. Most úgy tűnik, az ausztrál üzlet áll a legjobban. Hasonló problémákkal néz szembe Kiribai és Tuvalu szigetországa is, itt szintén Ausztráliát keresték meg a kormányok a tömeges emigrációról tárgyalni. A maldív-szigeteki kormány most a turizmus bevételeiből akar annyit félretenni, hogy amikor elkerülhetetlenné válik a költözés, az embereknek ne kelljen évekig menekülttáborokban, sátrakban élniük.
