![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Az evolúció lassan dolgozik, de hogy pontosan mennyire lassan, annak felmérésével eddig kevés tudományos kutatás foglalkozott, a biológusok eddig inkább a mikroevolúcióban vizsgálták ezt, vagyis az egyes fajokon belül aránylag rövid távon bekövetkező változásokat figyelték.
Az ausztráliai Monash egyetem húszfős kutatócsoportja most az evolúció hosszú távú folyamatát vizsgálta az utóbbi 65 millió év fosszíliái alapján. A kutatók 28 emlőscsoportot vizsgálva arra jutottak, hogy egy egér méretű állatból elefánt méretűt 24 millió generáció alatt képes faragni az evolúció. A növekedésben a kezdeti szakasz megy lassan, macska méretűből elefánt nagyságúra már 5 millió generáció alatt képesek megnőni az egyedek.
![787uuygg669](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/264/2648/26487/2648740_e2cb5de300e354601c3c5a661493f85d_wm.jpg)
A testméret csökkenése sokkal gyorsabban megy, a törpeelefánt vagy a törpevíziló alig 120 ezer generáció alatt alakult ki. Erre a kutatók teóriája az, hogy ilyen evolúciós folyamat jellemzően szigeteken, szűkös életterekben fordul elő, ahol a kis testméret (és ezzel együtt a kisebb táplálékigény, gyorsabb szaporodási ciklus) komoly evolúciós előnyt jelentenek.
Vízi emlősöknél is gyorsabb a testméret változása, ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a víz felhajtóereje miatt kisebb problémát jelent a nagy testtömeg. A nyúl-, illetve elefántméret közti arányváltozás a bálnáknál hárommillió generáció alatt képes lezajlani, vagyis közel kétszer gyorsabb mint a szárazföldön.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)