A futók gyönyöre az evolúció eszköze
További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Egy lelkiismeretes beteg
Sükösdi az éves vállalati sportnapon asztaliteniszezés közben megrántotta a könyökét. Másnapra a könyök bedagadt, és rettenetesen fájt, ezért Sükösdi elment orvoshoz. Az orvos megnézte, majd a sarokban álló futópadra mutatott:
– Szaladjon rajta tíz kilométert.
– De doktor úr, a könyökömnek van baja! – tiltakozott Sükösdi.
– Mit ért maga ahhoz? Tán van diplomája? – ripakodott rá az orvos.
– Nincs – ismerte be a beteg, és elkezdett futni.
– Fáj még? – kérdezte az orvos tíz kilométerrel később.
– Fáj – mondta Sükösdi.
– Akkor fusson még tíz kilométert – utasította az orvos.
– És most? – kérdezte a diplomás ember később megint.
– Mintha enyhült volna kicsit – felelte Sükösdi.
– Na látja, akkor fusson még, amíg el nem múlik.
Sükösdi futott tovább, és addig futott, amíg holtan fordult le a futópadról.
– Fáj még? – kérdezte az orvos.
– Már semmi bajom, köszönöm – felelte Sükösdi.
-sg-
Az ember szervezete természetes fájdalomcsillapítókat termel testmozgás, hosszú távú futás közben: a vegyület megjelenése amerikai kutatók szerint ahhoz köthető, hogy az evolúció a sokat futó fajoknál az élet továbbviteléhez szükséges viselkedést jutalmazza.
Az ember erőteljes fizikai aktivitás után feldobott hangulatról, örömérzetről számolnak be, ezt hívja a sportszleng a futók gyönyörének. A feldobottságot természetes fájdalomcsillapítók, az endokannabinoidok váltják ki, amikor mozgás közben aktiválják az agy jutalomközpontjaiban lévő receptorokat.
David A. Raichlen és kutatócsoportja szerint ez a fajta biológiai jutalom csak azokra az emlősfajokra korlátozódik, amelyeknek túlélésükhöz és fejlődésükhöz az emberhez hasonlóan nagy állóképességre volt szükségük. Tesztjeikben embereknek, kutyáknak és vadászgörényeknek kellett fél órán át futópadon futniuk. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, és mérték vérükben az endokannabinoidok mennyiségét. Ahogy várható volt, mind a kutyák, mind az emberek esetében megnőtt a vegyület koncentrációja a vérben. Amikor azonban a keveset mozgó vadászgörényeket vizsgálták, kiderült, hogy ezeknél a háziasított ragadozó emlősöknél nem emelkedik 30 perc futás után sem a vér endokannabinoid-tartalma.
A kutatók szerint az evolúció során a hosszú távú futásra való alkalmasság segítette vadászó-gyűjtögető elődeinket életük fenntartásában. A természetes kiválasztódással kapcsolatos, hogy az előnyös viselkedést támogató örömérzet jutalomként megjelent egyes emlősfajoknál, így az embernél is, míg más emlősfajoknál erre nem volt szükség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
