Kénbánya a pokol kapujában
További Tudomány cikkek
-
Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk - Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Embertelen körülmények között bányásznak kristályos kőzetként megjelenő ként Kelet-Jáván, derül ki a munkások mindennapjait bemutató fotósorozatból.
Luxusnyaralás
Berger Mihály és Berger Mihályné a II. kerületben lakott, megtehették, hogy olyan szép és drága helyre menjenek pihenni, mint Indonézia. Az utazás legjobb része az volt, hogy miután hazajöttek, szegény oldalági rokonaik, Hubauer István és Hubauer Istvánné orra alá dörgölhették luxusnyaralásukat.
– És képzeld, drágám, Kelet-Jáva csodás vidék, olyan vad! – lelkendezett Bergerné, miközben undorodva elvett egy szál ropit a Hubauerné dohányzóasztaláról.
– Vad bizony! – kontrázott Berger Mihály – Elvittek minket egy bányatúrára, képzeljétek, arrafelé kézzel kell feltörni a ként!
– Úgy ám, mázsás kosarakat kellett cipelnünk!
– Savas tavakon hajtottak át minket, majd megfulladtunk abban a levegőben!
– Ilyen emelkedőkön másztunk fel – mutatta Bergerné az alig megrágott ropival.
– Majd meghaltunk ott!
– Gyönyörű vidék!
Hubaueréknek abban az évben egy hét Siófokra tellett. A vízibiciklin, lángossal a kezükben nagyokat sóhajtva irigykedtek a rokonok indonéziai nyaralására.
-sg-
A kén a vegyipar öt legfontosabb alapanyagának egyike, felhasználása olyan sokrétű, hogy nincs ember, aki ne futna bele olyan végtermékbe, amihez az elemi állapotában sárgás színű, jellegzetes szagú anyag valamilyen formában ne lenne jelen. A másik négy alapanyag (só, mészkő, kőolaj és szén) előállítása és bányászata sem épp leányálom, de a Gizmodo.com-on lehozott képsorozat alapján kénbányászat tökéletes illusztrációja a földi pokolnak.
Fotó: Egyed Péter
A Jáva szigetének keleti részén található Ijen hegységben készült képeken az látszik, ahogy a 200 ott dolgozó munkás ősi módszerekkel, kézzel töri fel, pakolja kosarakba a sziklába épített kerámiacsövekből feltörő vulkanikus gázok lehűlésekor a jól ismert formájában, kristályos kőzetként kiülő ként. Egy-egy teljesen megrakodott kosár akár 100 kilogrammot is nyomhat, ráadásul az ezt cipelő munkásoknak a képen is látható, savas tóból párolgó mérgező ködben egy 45-60 fokos emelkedőn kell felkapaszkodniuk 300 métert, hogy elérjék a kráter szélét. Innen még három kilométert kell gyalogolniuk a gyűjtőpontig, ahol lemázsálják az elemi formájában a gyufa- és lőporgyártásban, növényvédő szerek előállítása során, vagy a gyógyszeriparban felhasznált ként. Egy-egy kosár tartalma nagyjából 13 dollárt ér, egy munkás naponta kétszer fordul – az így kitermelt 14 tonna mindössze 20 százalékát teszi ki annak a mennyiségnek, amit a hegy megtermel.
Bár a kén az intenzív vulkántevékenység környékén fokozottan jelenik meg elemi formájában a természetben is, a kőolajgyártás melléktermékeként történő előállítása jóval emberségesebb, legalábbis a munkásokat érő káros hatások tekintetében mindenképp. A világ kéntermelésének nagy részét ma már a több lépcsős Claus-eljárás adja, ami a leginkább a kőolaj finomításakor keletkező kén-hidrogént dolgozza fel.
Magyarországon a MOL üzemeiben 2011-ben a feldolgozott kőolaj egy százalékának megfelelő mennyiségű ként termelnek, de a fényképeken látható bánya éves, 5000 tonnás hozama még ehhez mérve is alacsony, ráadásul a vegyipari felhasználásra alkalmas végterméket folyékony állapotban, vasúti tartálykocsiban vagy tankautóban szállítják, kosarak helyett.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
