Márta, Flóra
18 °C
31 °C

Ősi ösztönt követve mobilozunk

2012.04.25. 18:50
A nők a család összetartói, és a régi bölcsességet igazolják mobilos szokásaink is. Ezt állapította meg egy a héten publikált hálózatkutatási tanulmány, ami magyar tudósok részvételével készült. A kutatás óriási mintán zajlott, a szerzők majdnem kétmilliárd hívást elemeztek.

Evolúciós elméleteket erősített meg egy magyar részvétellel készült kutatás, amelynek eredménye csütörtökön jelent meg a Nature kiadó Scientific Reports című folyóiratában. A tanulmány érdekes multidiszciplináris összefogás eredménye: szerzői közt van többek között a világszerte ismert hálózatkutató, Barabási Albert-László, a BME Fizikai Intézetének igazgatója, Kertész János és Robin Dunbar brit antropológus, a róla elnevezett Dunbar-szám felfedezője. Rajtuk kívül még Vasyl Palchykov és Kimmo Kaski – mindketten a finn Aalto Egyetem munkatársai – dolgoztak a kutatáson, előbbi a tanulmány első szerzője.

A Dunbar-szám azt igyekszik megadni, hogy egy személy hány szoros, személyes szociális kapcsolatot képes fenntartani – ez a limit 150 körül alakul. A fenti, „Nemi különbségek bensőséges kapcsolatokban” című kutatás is szoros kötődéseket vizsgált, modern módszerekkel. A kutatók egy európai ország egyik mobilszolgáltatójától kaptak hívásadatokat – hogy melyik ez az ország, a tanulmány nem említi.

Kétmilliárd hívásos minta

119306148
Fotó: Ollie Millington

Az adott szolgáltató 6,8 milliós előfizetői táborából csak az ismert nemű és életkorú személyek voltak fontosak, közülük is csak azok, akiknek csak egy előfizetésük volt. A hívásadatok így 3,2 millió ember – 1,8 millió férfi és 1,4 millió nő – hét hónapi mobilozását fedték le. Ez 1,95 milliárd hívást és 489 millió sms-t jelent. A kutatók csak azokat a hívásadatokat vették figyelembe, ahol legalább egy viszonzott hívás is volt, így a kéretlen marketinges megkeresések és a téves hívások biztosan kiestek. Mivel személyes adatokról van szó, Kertészék egyrészt anonimizált formában kapták meg a hívásadatokat, másrészt valamennyiüknek komoly titoktartási szerződéseket kellett aláírniuk. (Az adott mobilszolgáltatóban van némi tudománytámogatási hajlam, de ezen túl azért is jó neki, ha ilyen kutatásokhoz ad adatokat, mert ezek egyes – nem feltétlenül publikált – aspektusai hasznosak lehetnek a cégnek is a jövőbeli termékek tervezésénél.)

Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet megbízni a mobilos adatokban, ha a legszorosabb kapcsolatainkat kutatjuk – hiszen elképzelhető, hogy valaki a főnökével sokkal többet beszél telefonon, mint az édesanyjával vagy a gyerekével. „A hívások valóban nem feltétlenül korrelálnak azzal, hogy az életben kik a legfontosabb személyek a környezetünkben, de ilyen eseteket inkább kivételnek kell tekinteni” – mondja Kertész János. „Rettenetesen nagy mintán dolgoztunk, így remélhetjük, hogy a korreláció azért nagy átlagban megvan.”

Az is okozhat némi torzulást, hogy nem a mobiltelefon az egyetlen fontos kapcsolattartási eszköz. Ezzel Kertész is egyetért, de mint mondja, mindenki azzal főz, amije van. „Reménytelen, hogy ilyen méretben sokcsatornás adatmennyiségünk legyen. Folynak kutatások, amelyek egy-egy személy minden kommunikációs csatornáját figyelik, de ezek csak néhányszor száz fős mintán dolgoznak. Ezeket a részletes, de kis mintán nyert adatokat persze mi összevetjük a kevésbé jó felbontású, de óriási mintán leszűrt megfigyeléseinkkel” – magyarázza a kutató.

Öt fontos ember

A telefonos adatbázis használata több, korábban nehezen leküzdhetőnek gondolt körülményt is megoldott. Az emberi kapcsolatok alakulásával foglalkozó elméletekkel a legnagyobb probléma az, hogy csak nehezen vizsgálhatók vagy bizonyíthatók be nagy számú alany bevonása nélkül, illetve a használt mintáknál sokszor csak nagyon kevés személyes részletet lehet tudni a résztvevőkről.

89454444
Fotó: Luis Davilla

A telefontársaságok előfizetői adatbázisa azonban még anonimizált formában is elegendő személyes adatot tartalmaz ahhoz, hogy a lefolytatott kutatásban a híváslista alapján Kertészék össze tudják állítani az egyének közvetlen baráti körét – így nevezték azt az öt embert, akit az adott előfizető a legtöbbször hívott.

Hogy miért éppen ötöt vizsgáltak? Azért, mert korábbi kutatások igazolták: a társas kapcsolatokra szánt idő felét mindenki az öt, számára legfontosabb emberre áldozza, a maradéknak be kell érnie a fennmaradó idővel.

A nő a család motorja

A tanulmány legfontosabb konklúziói a nőkre vonatkoznak. A kutatók megállapították például, hogy a nők aktív éveik alatt sokkal több munkát fektetnek az ellenkező nemmel való kapcsolattartásba, mint a férfiak. Később, ahogy öregszenek, úgy fordulnak a fiatalabb generáció felé – jelezve, hogy az utódokkal való fogalkozás nem ér véget azok felnőtté válásával. Ez a váltás a férfiaknál nem mutatható ki élesen. A nők ilyen aktivitásában nyilvánvalóan szerepet játszik az unokák megérkezése, ami abból is kiderül, hogy a nők jobban fókuszálnak a lány utódra – a férfiak viszont nem tesznek így különbséget a gyerekeik között. A következtetések tanulsága az a régi bölcsesség, amit már evolúcióelméleti kutatások is alátámasztottak: a családokat a nők tartják össze.

A legjobb (balra) és a második legjobb (jobbra) kapcsolatra vonatkozó nemi korrelációk az életkor függvényében. A kék a férfiak, a piros a nők színe.
A legjobb (balra) és a második legjobb (jobbra) kapcsolatra vonatkozó nemi korrelációk az életkor függvényében. A kék a férfiak, a piros a nők színe.

„Modern társadalomban élünk, ahol azt gondoljuk, hogy a bennünket körülvevő technika gyökeresen megváltoztat minket. Ebben van sok igazság, de ez a vizsgálat rámutat arra is, hogy a technika használatában is vannak nagyon mélyen gyökerező, ösztönszerű megnyilvánulásaink” – mondja Kertész.

A kutatást rengeteg irányba lehetne folytatni. Például érdemes megnézni egy másik országot is, mert a görögök nem biztos, hogy úgy mobiloznak, mint az amerikaiak. Persze, ehhez hasonló részletességű adatok kellenének további szolgáltatóktól, és ezek nem mindenhol elérhetők. „Olyan megfigyeléseket már tettünk, hogy egy napi aktivitási ciklus függ az adott országtól, ezért úgy vélem, ilyen jellegű eltérések lennének, de az elvárásom az, hogy az alapvető konklúzió mégsem lenne más” – fogalmaz a kutató.

tk3s 1167131

A következő lépés az lesz, hogy a kutatók megpróbálják az egész jelenséget dinamikájában vizsgálni. A mostani tanulmány ugyanis kizárólag kiátlagolt adatokat vizsgál, nincsenek benne dinamikai mintázatok. „Ebben a vonatkozásban is érdekes lehet, hogy különböző korú és nemű személyek miként viselkednek, hogyan vannak kapcsolatban a társadalmi hálóban elfoglalt szerepükkel, és milyen jellegzetes típusokat lehet azonosítani a viselkedésük alapján” – mondja Kertész. Az eddigiek után szinte biztosra vehető, hogy az evolúciós örökség így is megmutatkozik majd.