Családi vállalkozás lesz a Csodák Palotájából?

Nem sok olyan ember él ma Magyarországon, akinek ne mondana valamit a Csodák Palotája név. Öveges professzor megvalósult álma azonban most az eltűnés szélén áll: nehéz helyzetbe került Magyarország legrégebbi, állandóan működő interaktív tudományos kiállítása.

Gond van

Szeptember elején érkeztek az első hírek arról, hogy hiába tárgyalnak már két hónapja, nem sikerült új szerződést kötnie Csodák Palotájának és a számukra helyet biztosító Millenárisnak, ezért a kiállításnak új helyszínt kell keresnie. Méghozzá gyorsan: szeptember harmincadika után el kell hagyniuk az eddig bérelt kiállítási teret.

A Váci úti régi hely ugyan a saját tulajdonukban van, de oda nem tudnak visszamenni, mivel az mára raktárként funkcionál, és a megváltozott tűzvédelmi előírások miatt túl kicsi is lenne. Új szerződésre a Millenárissal, úgy tűnik, nincs esély. Az Index megkeresésére a Millenáris működtetői ugyan nem nyilatkoztak, de az MTI-nek korábban elmondták, hogy a kiállítás több tízmillió forint kiadást jelentett, amelyet nem tudnak tovább finanszírozni.

A kialakult helyzetet próbálja most megoldani a Csodák Palotája összes érdekeltje. Az intézmény a Csodák Palotája Nonprofit Kft. keretein belül működik, amelynek tulajdonosa 49 százalékban a Budapest Science Center Alapítvány (ami eddig a szakmai résszel foglalkozott). Ezt az alapítványt a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával az Eötvös Loránd Fizikai Társulat  és a Rubik Nemzetközi Alapítvány hozta létre 1993-ban pontosan azért, hogy megvalósítsanak egy állandó interaktív tudományos kiállítást. Szintén 49 százalékos tulajdonos Tamás István üzletember, az International Bussiness School alapító rektora, a maradék 2 százalék Rubik Ernőé. A kiállítás létrehozását és megszilárdítását több, azóta megszűnt állami intézmény is közpénzből támogatta, például a Millenárisra költözést az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

Családi kör

Hogy hogyan lehet egy folyamatosan jó látogatottsággal működő kiállítás veszteséges, az nehezen megválaszolható, mivel a felek nem árulnak el semmit az együttműködés üzleti részéről. A legutóbbi szerződést 2011. novemberében kötötték, ez jár le 2012. szeptember 30-án. A korábbi szerződésről annyit tudni, hogy akkor a Millenáris Kht. állapította meg a jegyárakat, mert azokból nekik volt bevételük, amiért  cserébe 2005-ben havi nettó 10,5 millió forintot fizettek a Csodák Palotája Kft.-nek. Az arányok valószínűleg azóta változtak, hiszen a szerződéseket körülbelül kétévente újrakötötték.

A kialakult helyzet kulcsfigurája a folyosói pletykák szerint Mizda Katalin, az intézmény tavaly kinevezett új ügyvezetője. Ő volt az, aki sikertelen tárgyalásokat folyatott a Millenárissal a szerződés meghosszabbításáról, és kezdett új helyszínt keresni. Az új helyhez pénz kell, ahhoz pedig befektető, aki úgy tűnik, már meg is van: az egyik 49 százalékos tulajdonos, Tamás István – akinek nem mellesleg Mizda Katalin a lánya, valamint az IBS-en ő Tamás személyi asszisztense is – további pénzt tolna az intézménybe.

Tamás nem először jelentkezik

Tamás István akkor került a tulajdonosok közé, amikor a Csodák Palotája állandó helyszínt keresett. Amikor a kiállítás elindult, még nem volt saját telephelye, a Műegyetemen, valamint a Vasas sporttelepen voltak időszakos kiállításaik. Az állandó kiállításhoz megszerzett Váci úton található helyszín természetesen pénzbe került. Ennek működtetésében sokat segített az akkor jelentkező üzletember, Tamás István.

Tamás a kilencvenes évek elejétől a Duna Holding vezetőjeként, főrészvényeseként vált ismertté az üzleti világban. Akkoriban szerepelt a száz leggazdagabb magyar listáján is. Később az International Business School alapító-rektor-tulajdonosaként szerzett hírnevet magának. Szerepe a Csodák Palotájában vélhetőleg kezdetekkor hiányzó források pótlása lehetett.

A mecenatúra esetén ugyan nem szokásos gyakorlat, hogy egy támogató személy vagy vállalkozás a támogatásért cserében üzletrészt szerez a támogatott intézményben, ebben az esetben mégis így történt. Tamás így a Csodák Palota működtetésére adott pénzért cserébe belekerült a Palotát működtető cégbe: 49 százalékban tulajdonossá vált. Mivel a Budapest Science Center Alapítványának is maradt 49 százaléka és Rubiknál is volt két százalék, a szakmaiság és az alapítók többségi tulajdona még biztosítva volt.

„Az üzlettársa vagyok"

Többször megpróbáltuk elérni Tamás Istvánt, azonban a telefonját az IBS-en rendszerint éppen a CsoPa-ügyvezető Mizda Katalin vette, aki egy személyben a lánya, valamint az IBS-en a személyi asszisztense az iskolát alapító Tamásnak. Irodájuk egymás mellett van, telefonszámuk pedig közös. Mizda egyébként Tamás István üzlettársaként mutatkozott be. Mizda és Tamás nemcsak az IBS-en és a Csodák Palotáján ápolnak szoros üzleti kapcsolatot: a Nemzeti Vágta elnöke dr. Tamás István, míg a kivitelező cég ügyvezető igazgatója Mizda Katalin. A rokoni kapcsolatot nem hirdetik, de az iwiw-es oldala szerint Mizda Katalin leánykori neve Tamás Katalin. Tamás István.

Névtelenséget kérő forrásainktól úgy tudjuk, Tamás István a további, megnövelt anyagi támogatás fejében – ahogy korábban is –, újabb tulajdonrészt kért cserébe. Amikor ez kiderült, többen elkezdtek aggódni, hogy a részben közpénzből létrehozott és működtetett Csodák Palotája gyakorlatilag magánkézre jutna, a tulajdonosi szerkezet megváltozásával pedig a szakmai kontroll jogilag is kikerülne a BSCA kezéből.

Tamás István a tulajdoni része növelésének ötletétől állítólag időközben elállt, ahhoz azonban továbbra is ragaszkodik, hogy mindenképpen Mizda Katalin maradjon a cég ügyvezetője.

Mizda saját arcára formál

Mizda tavaly lett ügyvezető. A Csodák Palotája Kht. igazgatója a megalakulástól kezdve Egyed László fizikus, a Magyar Rádió volt tudományos riportere volt. Kapcsolatainak köszönhetően mindig tudott témát és pénzt hozni a kiállításra. A vezetése alatt mindenért ő volt a felelős, és ebben az időszakban alapozta meg a hírnevét a kiállítás. Mivel Egyed László nem volt fiatal, a tulajdonosi kör (a BSCA elnöke és Tamási István) abban maradtak, hogy az utódlásáról is gondolkodni kellene. Úgy döntöttek, hogy a továbbikban legyen egy szakmai vezetés, és legyen egy külön gazdasági vezetője a palotának.

A gazdasági vezetést Egyed László javaslatára Mizda Katalin kapta meg, aki elkezdte a saját arcára formálni a palotát, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy számos régi alkalmazottat elbocsátottak az ügyvédtől elkezdve a korábbi teljes menedzsmenten át a könyvelőig. A kiállítás szakmai vezetésével Mizda Katalin a Csodák Palotája egyik előadóját, a Szertár blogról ismert Zsiros László Róbertet bízta meg, ő azonban az idén áprilisban távozott a Csodák Palotájából – úgy tudjuk, önszántából mondott fel.

Ha minden marad így, a Csodák Palotájának a jövő héten el kell kezdenie kiköltöznie. Úgy tudjuk, közben már van egy lehetséges új helyszín, a Tropicariumnak is otthont adó, XXII. kerületben található Campona. Ezzel a fő probléma, hogy nagyjából 15 kilométerre taláható a városközponttól, már külön vasúti megállója van. A Csodák Palotája a Millenárison alkalmas volt arra, hogy a vidékről oda látogató családok, osztályok a nap maradék részét eltöltsék a városközpontban, az új helyszín ehhez viszont már túl messze van, ráadásul önmagában nem túl sok, a fenti célközönségeknek való programot kínál.

Mivel a magyar tudományos élet egy kiemelkedő intézményéről van szó, az üggyel kapcsolatban megkerestük Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. Az elnökségi titkárságtól a következő tájékoztatást kaptuk: „Biztosak vagyunk abban, hogy egy ilyen vitathatatlan társadalmi haszonnal rendelkező intézménynek hamarosan találnak olyan helyszínt, ahol a fenntartási költség nem termel veszteséget és a világszínvonalú kiállítást mielőbb birtokba vehetik a természettudományokat élményszerűen befogadni kész látogatók".