Hamarosan az űrben is végezhetnek életmentő műtétet
További Tudomány cikkek
-
Újabb emlékművet tártak fel Pompejinél - A világ legkisebb macskakövületét találták meg Kínában
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
A Földön rutinműtétnek számít egy tályog lecsapolása, de ha egy asztronauta egy űrhajó fedélzetén megbetegszik, az az egész legénység vesztét jelentheti. A vért és a testnedveket a súlytalanság állapotában nem lehet tárolni, így a kabin beszennyezése nélkül egy műtétet sem lehetne elvégezni a világűrben, ez pedig megnehezíti az űrbeli tartózkodást – állítja James Antaki a Carnegie Mellon Egyetem kutatója.
Antaki szerint statisztikai valószínűsége lehet annak, hogy a mélyűri küldetések során egy asztronauta traumát szenved el, vagy műtétre szorul. A kutató tagja annak a csoportnak, amelyik asztrosebészeti eszöközök fejlesztésével foglalkozik, és az ehhez hasonló problémákra keresnek megoldásokat.
Vér és vákuum
George Pantalos, a Louisville Egyetem kutatója szerint az Aqueous Immersion Surgical System (AISS) megoldást kínálhat a hasonló helyzetekre. Az AISS egy átlátszó doboz, amely egy vízzáró tömítést hoz létre, amint egy seb fölé helyezik, és telepumpálják steril sóoldattal. Ez segít fenntartani a nyomást az AISS belsejében, így a vér nem tud elszivárogni a sebből. A sebészek a légmentesen záródó nyílásokon át tudnának hozzáférni a páciens sebéhez. A nyomás megváltoztatásával az AISS-szel lehetőség lenne felszívni a kifolyt vért is, hogy azt később újból felhasználhassák; James Burgess, a Carnegie Mellon kutatója szerint ez azért is hasznos lenne, mert az űrben nincsenek vérbankok, ezért fontos lenne, hogy annyit őrizzenek meg a vérből, amennyit csak lehetséges.
A kutatók a NASA nullgravitációs tesztlaborjában, a C-9-es repülőgépen fogják elvégezni az első kísérleteket a jövő héten. A csoport egy műtét szimulációjára készül, melynek során egy mesterséges vérrel telített keringési rendszeren fogják tesztelni, hogy az eszközzel a testben tartható-e a vér, és nem akadályozza-e a sebész munkáját. Pantalos szerint a további kísérletekhez valószínűleg szuborbitális repülési tesztekre is szükség lesz.
Jöhetnek a robotok, maradhat a beteg
Haidegger Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöke szerint az AISS-hez hasonló eszközök alapvető eszközök lehetnek a jövő űrutazásainál. Haidegger úgy véli, ha egy asztronauta megsérül vagy megbetegszik, jelenleg az egyetlen lehetősége az, ha visszajuttatják a Földre. Ez azonban nem csak a betegre nézve kockázatos, de nagyon drága is. Hasonló vészhelyzetre egyelőre még nem került sor. Haidegger azt is elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a műtétek elvégzéséhez nem feltétlenül lesz szükség orvosra az űrállomások vagy űrhajók fedélzetén. A sebészek a Földről is elvégezhetik az orvosi beavatkozásokat, ha távvezérlésű robotokat irányítanak, így a betegeknek nem lenne szükséges visszatérnie a Földre. Az AISS-hez hasonló eszközök ebben nagy segítséget nyújthatnak.
Pantalos szerint az AISS rövid távon is hasznosítható eszköz lehet. A Földön végzett kritikus műtétek – például agy- és gerincműtétek – során is súlyos szövődményekhez vezethetnek a vérzések, az AISS használatával azonban ezek elkerülhetők lehetnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
