További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A nemzeti fejlesztési bizottság jóváhagyta az uniós nagyprojektként három országban megvalósuló kutatóközpont szegedi beruházásának beillesztését az Új Széchenyi Tervbe. A döntésről Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója számolt be hétfői sajtótájékoztatóján.
Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás. Az ELI építését előkészítő ELI-PP projektre a 2008-2010 közötti időszakra tizenhárom ország, köztük Magyarország 6 millió euró támogatást nyert el az Európai Unió hetedik keretprogramjában.
Mégis zöld utat kaphatott a projekt
A bejelentés valószínűleg megnyugtatóan hatott a tudományos körökre, ugyanis az elmúlt hónapokban ellentmondásos információk láttak napvilágot a projekttel kapcsolatban. Egy darabig úgy tűnt, hogy a beruházásra nem kerülhet sor, az előkészítő munkálatok ugyanis csúsztak, a kormány pedig halogatta a megállapodás aláírását. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki a projekt tudományos előkészítésében kulcsszerepet vállalt, korábban azt nyilatkozta, hogy valóban csúszik a projekt előkészítése; erre január óta többször is felhívta a döntéshozók figyelmét.
A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan jövő év elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat. Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás.
A világ legerősebb lézere
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) program célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. Az ELI lesz a világon az első olyan berendezés, amivel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet vizsgálni. A berendezés az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, és új anyag előállítására is alkalmas lesz.