2,9 milliárdból lesz elektronikus levéltárunk
További Tudomány cikkek
Magyarországon is megkezdődhet az elektronikus levéltár megvalósítása, miután közbeszerzési eljárás keretében szerződést kötöttek az informatikai fejlesztésről a T-Systems-szel - közölte a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) projektigazgatója kedden Budapest Fővárosi Levéltárában (BFL) tartott sajtótájékoztatón. Szabó Zoltán Attila, a NISZ vezérigazgatója elmondta, hogy 2009 óta már többször nekiálltak a projektnek, amely most ért el a megvalósítás fázisába. A műszaki megvalósítás 2013 őszére érhet véget.
Tóth Péter projektigazgató elmondta, hogy a 2,9 milliárdos projektet teljes mértékben uniós forrásokból finanszírozzák. Az első pályázatot még 2009. február elsején írták ki, a jelenlegi sikeres szerződéskötés a harmadik nekifutás. A feladat nem könnyű, a pályázóknak 800 sorból álló követelményrendszernek kellett megfelelniük. Ugyan működő rendszerről még szó sincs, részfeladatok már megvalósultak. Több levéltárat megfelelő Fujitsu szerverekkel szereltek fel, és a levéltárak kaptak szkennereket is, amelyekkel elkezdődhet a digitalizálás.
83 kilométernyi irat
A megvalósítás sok nehézséggel jár, mondta Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója. A MNL-t október elsején hozták létre, a Magyar Országos Levéltár utódjaként, beletartoznak a megyei levéltárak is, ezekben is elindulnak majd az e-levéltári folyamatok.
Mikó szerint átalakult a levéltárak szerepe. 250 éve őrzik Magyarország legfontosabb köziratait, legrégebbi adatuk a veszprémvölgyi apátság alapítólevele 1109-ből. Ma azonban már szinte minden irat elektronikusan keltezik, ezeknek a hitelességét olvashatóságát ugyanúgy meg kell őrizniük, mint a papíralapú dokumentumok esetében. A projekt az infrastruktúra kiépítéséről és az üzemeltetéshez szükséges tudásanyag megszerzéséről szól. A főigazgató szerint 83 kilométernyi iratanyagot őriznek, ennek pedig rendkívül drága a digitalizálása, ezért hatalmas projektről van szó.
Born digital
Kenyeres István, a BFL főigazgató-helyettese szerint az e-levéltárnak látszólag nagy múltja is lehetne, hiszen USA-ban már 1969-ben keletkezett digitális irat, 1973-ban pedig Európában, Dániában is. Az első, eredetileg is digitális iratok a kilencvenes években jelentek meg, és ezek 15 év után kerülnek archiválásra, vagyis az egész probléma nem túl régi. Ráadásul a levéltárakban még mindig vegyes iratkezelés van, azaz digitális és papíralapú adatok egymás mellett léteznek.
Kenyeres elmondta, hogy az elektronikus levéltár megvalósításánál a 2003 óta ISO szabványként is létező OAIS referenciamodellt veszik figyelembe, amelyet több államban is használnak. Alapvetően két különböző problémát kell megoldaniuk, a nyilvántartást és az archiválást. Az országok iratkezelésének, iratkeletkeztetésének története különböző, ezért nincs másolható megoldás. A magyar szakemberek a scopeArchive és a Tesella Safety Deposit Box (SDB) szoftverek kombinálásával oldották meg a két problémát.