Tényleg csak az állam tudja, hány fok lesz?

Új törvénnyel próbálja szabályozni a kormány, hogy magánvállalatok ne készíthessenek és publikálhassanak időjárás-előrejelzéseket. Illés Zoltán környezetért felelős államtitkár szerint a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amit az állami pénzen működő Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) végez. A szabályozás azt próbálja majd megakadályozni, hogy az előrejelzési adatok alapján a magánkézben lévő meteorológiai társaságok elemzéseket adhassanak el és magánhasznot termeljenek belőle.

Fokról fokra

Október 29. hétfőtől egy héten át vizsgáltuk a legismertebb magyar és külföldi szolgáltatókat. Figyeltük a Budapestre vonatkozó előrejelezett hőmérsékletadatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), az Időkép, a Weather.com, a Wetteronline.de és a Yahoo honlapján. Utóbbiról egyértelműen kiderült, hogy előrejelzéseit egy az egyben a weather.com adataiból készíti, ezért felesleges külön szolgáltatóként kezelni, az alábbi összefoglaló táblázatba már nem is került be.

Nap	Min/Max	OMSZ	Időkép	Weather.com	Wetteronline	OMSZ     mért	IDŐKÉP    mért
Keddre	Min	-1	-2	-2	-1	-1	0
	Max	6	6	6	5	8	7
Szerdára	Min	-1	-2	-1	-2	-1	-1
	Max	9	9	9	6	10	7
Csütörtökre	Min	2	4	6	2	3	2
	Max	11	10	11	8	11	10
Péntekre	Min	6	7	2	6	4	3
	Max	13	12	11	10	14	14
Szombatra	Min	1	2	8	4	-1	2
	Max	10	13	13	13	13	10
Vasárnapra	Min	9	7	11	8	8	6
	Max	18	16	17	14	20	19
Hétfőre	Min	10	13	3	10	14	6
	Max	14	13	14	14	15	14

Az OMSZ, az Időkép, a Wetteronline.de, a Weather.com által egy tizedesjegy pontossággal megadott adatokat egész számokra kerekítettük, mivel a többi szolgáltató mindig egész számokat használt előrejelzéseiben.

A táblázat első sorát tehát úgy kell értelmezni, hogy a „Keddre" a hétfőn feljegyzett, keddi napra vonatkozó hőmérsékleti adatot jelenti, és így tovább. Mindegyik oldalon néztük a megjósolt legkisebb és legnagyobb hőmérsékletet is. Az Időkép hétfőre vonatkozóan csak egy hőmérsékletet adott meg, ezzel számoltunk minimumként és maximumként is. Az előrejelzések adatait október 29-től egy hétig, egy napra előre lejegyeztük minden reggel 9 óra 50 perc és 10 óra 10 perc között, mivel a korábbi tapasztalatok azt mutatták, vannak olyan oldalak, amelyek délutánra már pontosítják másnapra vonatkozó előrejelzéseiket.

Az előrejelzések és a valós adatok összehasonlításához az Időképtől elkértük az elmúlt hét méréseinek eredményeit, egy tizedesjegy pontossággal, ezt az előrejelzési adatokhoz hasonló egész számra kerekítettük (Időkép mért oszlop). Az OMSZ Napijelentés oldalán elérhető több mérőállomás visszamenőleges adata, javaslatuk alapján a Budapest belterületének átlagos hőmérsékletét legjobban jellemző II. kerületi és a jóval kijjebb eső Pestszentlőrincen elhelyezett mérőállomás adatait néztük meg és átlagoltuk, ezt az adatsort tartalmazza az OMSZ mért nevű oszlop.

Szinte lényegtelen különbségek

Tisztában vagyunk vele, hogy megfigyelésünk nagyon kevés adattal dolgozik valódi statisztikai elemzések elkészítéséhez, mi viszont felhasználói oldalról közelítettünk a problémához: megfigyelésen alapuló hipotézisünk szerint nem halnak bele tízezrek abba, ha galád módon néhány fokkal kevesebb, vagy éppen több lesz a hőmérséklet, mint amennyit a kereskedelmi csatornákon egyre lengébb öltözetben megjelenő (18+) időjósok mondanak reggelente.

Az OMSZ mért adataitól való átlagos eltérés	OMSZ	Időkép	Weather.com	Wetteronline
Min. átlag	1,43	1,57	4,14	1,86
Max. átlag	1,07	1,50	1,20	2,79

Készítettünk egy segédtáblázatot is, ebben az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért adatokat hasonlítottuk a szolgáltatók által megjósolt Celsius-fokokhoz. Ebben a táblázatban nem a fenti, hanem két tizedesjegy pontosságú Celsius-fokból következő eltérésekkel számoltunk, ahol rendelkezésre állt ilyen.  Minden szolgáltató adott napra vonatkozó jóslásából és az OMSZ napi méréséből kiszámoltuk a kettő közötti eltérést, majd ezeket az eltéréseket egész hétre nézve átlagoltuk, külön minimális és maximális értékek tekintetében. Az adatok két tizedesjegy pontosságúak.

A táblázatból pedig az látszik, hogy minimális az eltérés minden tekintetben. Az OMSZ által jósolt hőmérséklettől való átlagolt legnagyobb eltérés minimum esetén a  Weather.com-é 4,14 Celsius-fokkal, a maximumnál pedig a Wetteronline.de-é 2,79 fokkal, ez alapján messze ez a két legrosszabb szolgáltató a kis mezőnyben.

De összességében mégis az látszik, hogy nincsenek igazán jelentős eltérése. Az OMSZ által mért adatoktól maximum hat fokkal tért el bármelyik előrejelzés - sőt, volt olyan, hogy az OMSZ saját előrejelzése is 4 fokkal eltért mérésüktől.

Az OMSZ és az Időkép mérései közötti eltérés a legtöbb esetben 1 fok alatt maradt, a legnagyobb különbség hét fok volt, ez pedig a vasárnap esti-hétfői hirtelen melegedésnél adódott, ahol a szolgáltatók saját becslésükhöz képest is a legnagyobbat hibázták. A meteorológusok szerint a budapesti adatoknál figyelembe kell venni a városi hősziget néven ismert jelenséget is, amely azt jelenti, hogy a belváros betonnal, aszfalttal és térkővel sűrűn beépített területei, illetve a növényzet által uralt kertvárosi részek között még a jól beállított, hitelesített mérések szerint is 2-3 fokos eltérések lehetnek.

A leghosszabb előrejelzés is egész jó

Annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy ki meddig ad előrejelzést, nem támaszkodtunk fizetős, vagy több energiabefektetéssel elérhető adatokra, csak azt vettük figyelembe, mi az, ami átlagos felhasználáshoz azonnal, pár kattintással elérhető. Ez alapján az OMSZ nem markol túl nagyot, a bevett tudományos magyarázathoz illeszkedve három napra előre szolgáltat előrejelzést, míg az Időkép alapból 11 napos előrejelzést jelenít meg főoldalán. A Weather.com-ról és a Yahoo időjárási oldaláról négy napra előre tájékozódhatunk, Wetteronline.de pedig csak két napra vállalkozik.

A fenti táblázat nem ezeket, hanem az egy nappal előre jelzett adatokat tartalmazza, viszont hétfőn a hosszabb előrejelzéseket is feljegyeztük. Az OMSZ hétfőn minimum 3, maximum 11 fokot jósolt csütörtökre, és mérésük is pontosan ennyi lett. Az Időkép hétfőn 8; 13 fokot jósolt az általunk figyelt legtávolabbi időpontra, jövő hétfőre, a mért eredmény 6; 14 fok lett, tehát összesen 1-2 fokos eltérést kaptunk. Hétfőn 3; 9 fokot mondtak csütörtökre, ez sokban tér el sem saját, sem az OMSZ által mért értékektől.

Az adatok mindenhol elérhetők

Látható, hogy - legalább is a hőmérsékleti adatok alapján - a kormány aggodalma, miszerint csak nagyon kevés szakember képes megfelelő előrejelzéseket készíteni Magyarországon, eléggé alaptalan. Ráadásul az államosítás mindenképpen teljesen felesleges lenne. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének neve elhallgatását kérő munkatársa megkeresésünkre azt mondta, nehéz elképzelni, hogy hogyan lehetne megtiltani bárkinek, hogy előrejelzést készítsen, ezt ugyanis már évek óta bárki megteheti, még az is, aki nem szakértője a témának. Az interneten számos oldalon elérhetők a világ bármely pontjára érvényes modelladatok, a szükséges adatok birtokában pedig rövid idő alatt elkészíthető a saját időjárás-előrejelzés.

Az adatok több forrásból elérhetők, a rendszer ugyanis redundáns: a törvényi szabályozás talán ellehetetlenítheti az Időképhez hasonló vállalkozások működését, de nem tilthatja le például a Yahoo időjárás-jelentését, vagy a WetterOnline által közölt előrejelzéseket elérjék, amelyekről fentebb láttuk, hogy majdnem olyan jó pontossággal dolgoznak, mint mondjuk az OMSZ.

A korlátozás nem vonatkozhat az okostelefonos applikációkra sem, amiket nem az OMSZ fejlesztett, de közvetett formában – az időjárás-előrejelzést készítő modellek bemenő adataként – az ő mérési adataikat is használják. Az Egyesült Államokban vannak olyan publikus előrejelzési modellek, amelyek annyira megbízhatók, hogy egy laikus is képes felhasználni az eredményeket az időjárás jellegének előrejelzéséhez, vagy akár konkrét időjárás-előrejelzés készítéséhez.

Műholdak, rádiószondák, repülőgépes mérések

A modellek készítése, valamint a modelleredmények használata és értelmezése azonban összetett folyamat. A meteorológusok az ehhez szükséges adatokat több forrásból szerzik, például felszíni, illetve magaslégköri rádiószondás műszerekből. További méréseket végeznek a személyszállító repülőgépek is: ilyenkor egy adott útvonalon haladva rögzítik az időjárási tényezőket. A mérési adatokat minden esetben továbbítják a meteorológiai modelleket futtató világközpontoknak.

A modellalkotás fontos része a műholdas megfigyelések használata is. Erre elsősorban az óceánok miatt van szükség, ugyanis innen más módszerekkel kevés mérési adat továbbítható. A vízfelszínen végeznek méréseket rögzített helyzetű és sodródó bójákkal, de az ELTE meteorológusa elmondta, hogy azok csak a felszín fölötti levegőt vizsgálják, viszont a légkör függőleges felépítésének ismerete fontosabb adat a felszíni értékeknél. A műholdas megfigyelések erről szolgáltatnak adatokat.

Az időjárást előrejelző modellek használata során a felszíni mérések eredményeit is figyelembe veszik, ezek az adatok azonban nem annyira hasznosak a teljes modell szempontjából. A meteorológus azt is elmondta, hogy előrejelzési modellt bárki telepíthet és futtathat, ehhez csupán a mérési adatokat kell megszereznie valamilyen forrásból. Szakmai és technikai szempontból itthon senki nem versenyezhet az Országos Meteorológiai Szolgálattal, mivel nekik kiépített infrastruktúrájuk van.

Drága angol munkaerő, drága magyar mérések

A Magyarországon mért adatok azonban nem csak itthon elkérhetők, ezeket többek között az Egyesült Királyságba továbbítják, ahol az egyik legjobb, időjárással foglalkozó világközpont, a European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) szakemberei készítik el az előrejelzéseket. Az ő modelleredményeik az OMSZ számára is hozzáférhetők, de ezek is nagyon sokba kerülnek, és kérdéses, hogy az OMSZ-en kívül más, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó szervezet hajlandó lenne-e fizetni itthon ezekért az adatokért.

Magyarországon megbízható, ellenőrzött minőségű, nemzetközi szabványoknak megfelelő méréseket kizárólag az OMSZ végez: ők üzemeltetik a radaros mérőhálózatot, ők fizetik a magyarországi mérőállomásokon végzett karbantartásokat, és magát a mérést is ők végzik, ami nehéz és összetett folyamat, ezért sokba is kerül - mondja az ELTE munkatársa. Az Időkép ezzel szemben hangsúlyozza, hogy az OMSZ mellett az cégük is üzemeltet mind meteorológiai radarokat, mind több száz pontból álló időjárási mérőhálózatot, pont abból a célból, hogy piaci tevékenysége ne függjön az állami hálózattól és a változó jogszabályi környezettől.

Az ELTE munkatársa nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az OMSZ egyre nehezebben tudja ellátni a feladatait a költségvetésükből, így a részükről logikusnak tűnhet a törekvés, hogy az általuk szolgáltatott adatokat más, időjárás-előrejelzéssel foglalkozó cégek ne használhassák fel.

Az OMSZ-t nemzetközi egyezmények is kötelezik az adatszolgáltatásra, a mérések és az ehhez kapcsolódó tevékenységek pedig sok pénzbe kerülnek. Az viszont az OMSZ versenyképességét rontja, hogy a konkurensek az ő adataikat használják fel az előrejelzés készítéshez, de nekik nem kell fizetniük az adatokért. Az ECMWF adatai azonban az interneten elérhetők más oldalakon is, így az OMSZ előrejelzései megkerülhetők például a fent említett oldalakon.

Az Időkép saját közlése szerint nem használja az OMSZ adatait az előrejelzések készítéséhez,
ahhoz saját 8 radarból, 25 villámdetektorból, 150 másodperces szélmérőből és több száz hagyományos időjárás-állomásból álló hálózatukat hasznosítják, illetve. saját időjárás-előrejelző modellt is futtatnak.

Az okostelefonokra is több tucat megbízható előrejelző alkalmazás közül lehet választani az OMSZ saját appján kívül is. Az összetettebb alkalmazásokkal több város időjárásáról is lehet előrejelzést kérni, akár óránkénti bontásban, így ha tudjuk, hogy délután négy előtt hazaérünk, és csak öttől fog esni, akkor nem kell esernyőt vinni magunkkal. A modern online technológiák nem ismernek országhatárokat, és nem figyelnek államtitkárok által bejelentett monopóliumokra.

A pénz beszél, az eső esik

Szakmai érvek tehát, legalább is a hőmérséklet-előrejelzés tekintetében nem igazán indokolják az állami meteorológia monopóliumának tövénybe faragását. De mi a helyzet a pénzügyi kérdésekkel? Az OMSZ költségvetése 2012-re 1 milliárd 665 millió forint, amiből 1 milliárd 98 millió forint a saját bevétel, a többi a közvetlen állami támogatás (34 állami, 66 százalékos saját arányban).

Ebből a költségvetésből fedezik az OMSZ-re érvényes 2005. évi 277-es kormányrendeletben előírt feladatokat. Ez a a munkatársak fizetését, három nagyteljesítményű időjárási doppler radar üzemeltetését, rádiószonda felbocsátását két helyen naponta, 100 automata meteorológiai és 500 hagyományos csapadékmérő állomás üzemeltetését.

Ezen kívül a wind profiler (szélmérő), és az öt levegőkémiai háttérállomások működtetését, az Országos Légszennyezettség Mérőhálózat fenntartásához szükséges kalibráló labort, a kvóta kereskedelemhez fontos országos üvegházgázleltár elkészítését, éghajlati feldolgozást, regionális klímamodellek és más számítógépes modellek futtatását, valamint az egészhez szükséges informatikai rendszert foglalja magában.

Az állami szolgáltató szerint mind a bruttó költségvetés, mind az állami támogatás mértéke az csökkent elmúlt években, annak ellenére, hogy az OMSZ feladatai bővültek: a megyei helyett áttértek a kistérségi riasztásra, 2012-től a Balaton és Velencei-tó mellett mellett a Tisza-tóra is adnak viharjelzést, valamint közreműködnek az időjárási eredetű mezőgazdasági kártételek detektálásában is. Külön jogszabály alapján rendszeresen biztosítják az állami rendezvényeket. Az OMSZ szerint jó volna ezen feladatok mellett jó volna több kutatást, fejlesztést végezni, több nemzetközi együttműködésben részt venni.