125 millió a csillagászat népszerűsítésére
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
2013. január elsejétől kétéves tudományos ismeretterjesztő program indul közel 125 millió forintos TÁMOP-támogatásból „Ég és Föld vonzásában – a természet titkai” címmel az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a szombathelyi ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, valamint a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület szervezésében. Az együttműködésben 63 kutató és 213 hallgató vesz részt, összesen hatezer érdeklődőt és 500 gazdasági szereplőt szeretnének elérni.
A program célja, hogy 22 különböző programtípuson keresztül az általános iskolás diákoktól a doktoranduszhallgatókig fiatalok széles körének mutassa be a legújabb csillagászati és természettudományos eredményeket, a hazai kutatóműhelyek munkáját. A célok között szerepel tanulmányi kirándulások szervezése a Piszkés-tetői Obszervatóriumába, pályaorientációs tábor, csillagászati témájú előadás-sorozat, valamint tudományos konferenciák Észak- és Nyugat-Magyarországon.
Kinyílnak az obszervatóriumok
A program szerdai sajtótájékoztatóján a szervezők elmondták, szeretnék felkelteni a diákok érdeklődését a természettudományok iránt, de általános cél még a kutatói életpálya népszerűsítése az iskolások, valamint a matematika, informatika, mérnöki és természettudományos szakokon tanuló egyetemi hallgatók körében, ezzel biztosíthatják a megfelelő utánpótlást.
A programok egyik helyszíne az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Galyatető közelében fekvő, idén ötvenéves Piszkés-tetői Obszervatóriuma, a hazai megfigyelő csillagászat központja. Az eddig csak külön engedéllyel látogatható obszervatórium a projektnek köszönhetően rendszeres nyitvatartási időben várja a látogatókat.
Az érdeklődők megismerkedhetnek az obszervatóriumban zajló tudományos munkával, a csillagászati műszerekkel, valamint a konkrét, a helyszínhez köthető tudományos eredményekkel, például kisbolygó- és szupernóva-felfedezésekkel. A szakirányú – csillagász, asztrofizikai – képzésben részt vevő egyetemisták pedig laborgyakorlatokon vehetnek részt.
Nyílik az olló
A sajtótájékoztatón Surján Péter, az ELTE Természettudományi Karának dékánja elmondta, hogy egyre nagyobb olló nyílik a felsőoktatás, tudomány, kutatók és a társadalom többi része között. A tudományos eredmények túlságosan gyorsan gyarapodnak, ezt a sebességet magától már nem képes lekövetni a társadalom, ezért kell milliókat költeni tudományos ismeretterjesztésre.
A másik probléma szerinte, hogy sok a félreértés a tudománnyal kapcsolatban: az ipar, a gazdaság azt sugallja, hogy a tudományos eredményeknek pár éven belül hasznot kell hajtaniuk, pedig a tudomány egyáltalán nem így működik. Nagyon sok a kísérletezésből, kíváncsiságból származó, véletlen felfedezés.
Zárszóként Kiss László, az MTA doktora, a Lendület program nyertes kutatója rövid előadásában bemutatta, az egyik célhoz, a kutatói életpálya bemutatásához kapcsolódóan miért fontos a tudósok és a média kapcsolata, valamint mutatott néhány példát médiaszerepléseiből, többek között az Index Kutatók Éjszakájához készült egyik videóját .