Jeromos
7 °C
23 °C

Hideg van, de úgyis mind megsülünk

2013. 01. 23. 01:08
| Módosítva: 2013. 02. 26. 13:53
Egy sor időjárási és éghajlati szélsőséget figyeltek meg szerte a világon, hőmérsékleti meleg- és hidegrekordokat mértek világszerte – a Meteorológiai Világszervezet éves jelentései évek óta így kezdődnek, de a tavalyi év kiemelkedett időjárási extremitásokban. Nemigen vitatható, hogy itthon is érezhető a globális klímaváltozás hatása.

Szinte a szemünk előtt elevenedtek meg a katasztrófafilmek tavaly, még soha nem volt ilyen sok szélsőséges időjárási esemény korábban. Ősszel a Sandy hurrikán tombolt Észak-Amerikában, pusztító árvizek voltak Pakisztánban, Kolumbiában, Kínában, Oroszországban mínusz 45 Celsius-fokot mértek, havazást jelentettek a Közel-Keleten – ezek az események önmagukban is rendkívülinek számítanak, de ilyen sűrűn egymás után már a globális éghajlatváltozást jelezhetik. A klímakutatók korábbi figyelmeztetései valóra váltak, ráadásul további szélsőségek várhatók – figyelmeztet Michel Jarraud, a Meteorológiai Világszervezet egyik vezetője.

Omar Baddur, a genfi székhelyű szervezet kutatója szerint minden évben vannak extrém időjárási helyzetek, de igencsak szokatlan, hogy szinte egy időben jelenjenek meg a világon. Tavaly túl sok ilyen különleges esemény volt, ami azt jelenti, hogy a globális éghajlatváltozásnak már jól látható jelei is vannak, és az is világos, hogy a klímaváltozás nemcsak növekvő hőmérsékletet jelent, hanem intenzív, kellemetlen, szokatlan időjárási anomáliákat is.

Hőség és rekordhideg

Öt országból jelentették, hogy megdőlt az addigi éves hőmérsékleti rekord, de egy országban sem volt hidegrekord. Ha csak az elmúlt hetek időjárását nézzük, rekordokról és szélsőségekről hallunk. Az ausztrál meteorológiai szolgálat új színeket (lilát és rózsaszínt) adott hozzá a hőtérképhez, még éjszaka sem hűl le a levegő, 2013 első nyolc napja minden idők húsz legmelegebb napja között van. Braziliában is szokatlanul meleg van: 1915 óta nem mértek ilyen hőséget Rio de Janeiróban, tíz év óta először áramkimaradások lehetnek, mert a hőségtől elpárolgó víz miatt kevesebb áramot tudnak termelni a vízerőművek.

Oroszországban és Észak-Európában a hideg pusztít, Szibériában ezrek maradtak fűtés nélkül, amikor a ház folyékony halmazállapotú lett a csövekben a nagy hideg miatt. Az nem meglepő, hogy vastag hótakaró fedi egész Észak-Európát, annál inkább, hogy decemberben havazott Szicíliában, a második világháború óta nem történt ilyen. Kínában is extrém hideg a tél, harminc éve nem volt ilyen hideg, több ezer ház dőlt össze a leesett hó tömege miatt.

A Közel-Keleten hatalmas vihar pusztított, Jordániában hóval és esővel küzdöttek, Szíriában árvíz mosta el a menekülttáborokat. Amman teljesen megbénult, az emberek elhagyták autóikat, az utak járhatatlanok, a kormányzati hivatalok zárva tartanak. Palesztínában és Izraelben szokatlan a hideg van, és havazott – Jeruzsálemben húsz centiméter hó esett.

Egész évre jellemző

Nemcsak az utóbbi hetekre jellemző az extrém időjárás, 2012-ben jóval több volt a furcsa időjárási jelenség, mint korábban. Az északi féltekén rendkívüli hideggel kezdődött az év, Alaszkában például 2,5 méter hó esett, ami még ott is szokatlan. Európában is szokatlanul hideg volt februárban, még Velencében is sarkvidéki hideg volt, a Canale Grande is befagyott. Amszterdamban iskolákat zártak be a hideg miatt, havazott Dalmáciában, Magyarországon befagytak a Duna melletti folyók.

Tavasszal a viharok pusztítottak, az egész évet nézve rekordszámú tornádó tombolt a Földön. A hideget a rendkívüli meleg követte már tavasszal, Magyarországon is egymás után dőltek meg a melegrekordok, de az egész világon jellemző volt ez. Az OMSZ szerint az ezredforduló óta majdnem minden év megdöntött valamilyen korábbi rekordot, de 2012 kiemelkedett: rekordnak számítóan napos év volt a második legmelegebb nyárral. A meteorológusok szerint világszinten a tavalyi volt az eddigi második legmelegebb nyár és a legmelegebb szeptember, az Egyesült Államokban minden idők legmelegebb éve volt 2012.

A tomboló hőségben erdőtüzek keletkeztek, az Egyesült Államokban korábban kezdődött az erdőtüzek szezonja, és tovább is tartott. Spanyolországban évtizedek óta nem láttak ekkora aszályt, mint nyáron, több száz ezer embernek kellett elhagynia otthonát az erdőtüzek miatt. Magyarországon is nagyon kevés csapadék esett, sokkal kevesebb, mint a sokéves átlag.

Máshol azonban pont a túl sok csapadék miatt voltak problémák, Pakisztánban, Kolumbiában, Kínában árvizek pusztítottak, de Nagy-Britanniában is az árvizek éve volt a tavalyi. Az eső nem szokatlan Angliában, de az az özönvízszerű esőzés, ami háromszor is az országra zúdult, már a briteket is meglepte. Az esőzések hatalmas árvizeket okoztak, a brit meteorológiai szolgálat az évszázad legnedvesebb évének nevezte 2012-t.

Viharok éve

A szokatlan meleg miatt sokkal több a pusztító vihar, július elején egy 700 kilométeres sávban tomboló vihar miatt több mint hárommillióan maradtak áram nélkül Ohio, Virginia és Nyugat-Virginia államokban. Heves viharok voltak jellemzőek Nagy-Britanniában és Európa déli részén is.

Az egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott vihar a Sandy hurrikán volt, amely október végén csapott le Észak-Amerika keleti partvidékének nagyvárosaira. Százezreket kellett kitelepíteni, néhol napokig nem tudták helyreállítani az áramellátást, és óriási összegekbe került elhárítani a károkat.

Több tájfun söpört végig Ázsiában, emberek százainak halálát okozva. A legutóbbi szupertájfunná növekedett vihar, a Bopha a Fülöp-szigetekre csapott le 210 kilométer per órás széllökésekkel.

Megállíthatatlan a változás

A fent említett események nem egyediek, az Egyesült Államokban pusztítóbbak a hurrikánok és egyre északibb területeket fenyegetnek. Ausztráliában az ötvenes évektől kezdve minden évtized melegebb volt az előzőnél. Nagy-Britanniában az öt legcsapadékosabb évből négy az utóbbi egy évtizedben volt (az ötödik 1954-ben). A jelenségekre a kutatók már évek óta felfigyeltek és tanulmányokban figyelmeztetik a világ kormányait.

A legutóbbit az amerikai kereskedelmi minisztérium felkérésére készítették amerikai kutatók. Az amerikai Nemzeti Klímaadatközpont szakemberei szerint az emberi tevékenység számlájára írható éghajlatváltozás részben már visszafordíthatatlan, de lassítani lehet a folyamatot. A világnak szárazsággal, hőhullámokkal, tornádókkal kell számolnia, az évszázad végére több mint öt fokot is emelkedhet az átlaghőmérséklet.

Az óceánok emelkedő szintje, az olvadó sarki jég, a tengervíz összetételének megváltozása előre nem látható következményekkel járhat. Az csak a kisebbik baj, hogy a megemelkedett tengerszint miatt gyakoribbak lesznek az áradások, óceanológusok szerint a legrosszabb esetben megszűnhet a Golf-áramlat Európát fűtő hatása. Komoly tervezéssel és dollármilliárdokkal lassítható a folyamat, ha teszünk érte, akkor az évszázad végére öt fok helyett csak két fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet.

Nem bújhatunk ki

Magyarországot is érinti a probléma, itt is megfigyelhetők a szélsőséges időjárási jelenségek. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője szerint az éghajlatváltozás nem egy jövőbeli veszély, a jelenben zajlik, saját bőrünkön tapasztaljuk hatásait. Ezt az állítást alátámasztják az elemzések is. Az OMSZ adatai szerint ugyanis az éves középhőmérséklet 1 fokos melegedést mutat a múlt század elejétől napjainkig, ez az érték némileg meghaladja az átlagos globális növekedést.

A hőmérséklet emelkedésével egyidejűleg megszaporodtak a meleg szélsőségek, ahogy ezt a múlt év nyara is megerősítette. Hosszan tartó kánikulák régebben is előfordultak, de feltűnő, hogy a kilencvenes évektől szinte rendszeressé váltak. A múlt század elejétől átlagosan öt nappal több a hőségriadó 1. fokozatának megfelelő hőhullámos nap (amikor a napi középhőmérséklet eléri a 25 fokot) évente Magyarországon országosan, de a dél-alföldi régióban 15 napos a növekedés. 2012 nyarán több mint három hetet, 24 napot tett ki a legalább három napig tartó, 27 fokot elérő hőhullámos nap összesen. Ennyit még soha nem regisztráltak, sőt a korábbi rekord ennél jóval kevesebb, csak 13 nap volt Budapesten.

Magyarországot áradások és aszályok is sújtják. 2010-ben például bő csapadékú év volt, 2011, azonban rekordszáraz volt, az akkor kezdődött aszály 2012 szeptemberében ért véget. A csapadék ritkábban és nagyobb mennyiségben esik le, emiatt a hegyekben gyakoribban az úgynevezett villámárvizek.

Az OMSZ-nél két klímamodellt is alkalmaznak a századra várható éghajlati változások vizsgálatára, eszerint az éves középhőmérséklet növekedni fog, 2050-es évekre 1,4-2 fokkal, az évszázad végére 3,6-4,9 fokkal. Jóval több lesz a hőhullámos nap és lényegesen kevesebb a fagyos nap, ez utóbbi az 1961–1990-ben jellemző évi átlagos 96 napról az évszázad közepére 77-78 napra, az évszázad végére 42-64 napra csökken.

Előre szóltak

Persze nem minden időjárási jelenség írható a globális felmelegedés számlájára, de kétségtelen, hogy jóval több a szélsőséges helyzet, mint korábban. A potsdami éghajlatkutató intézetben fizikai és statisztikai elemzésekre, valamint számítógépes szimulációkra támaszkodva vizsgálták a szélsőséges esőzések és a hőhullámok éghajlatváltozással való kapcsolatát. A tanulmány szerzői szerint több szélsőséges esemény nem következett volna be az ember okozta globális felmelegedés nélkül.

A tornádók kialakulására például nincs hatással az ember, a szuperviharok kialakulásánál azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet, még vizsgálják, hogy összeköthető-e a felmelegedéssel. Stefan Rahmstorf a potsdami intézet klímakutatója szerint egyre többen döbbennek rá, hogy a szemünk előtt zajlik a változás, hiszen az elmúlt tíz évben nem volt olyan pontja a Földnek, ahol ne lett volna valamilyen szélsőséges időjárási esemény.

A kutatók már évtizedek óta próbálnak figyelmeztetni a veszélyre. James Hansen, a NASA tudósa 1988-ban szimulálta, hogyan változik a Föld éghajlata a 2010-es évek végére. Modellje szerint az évtized elejére sokkal több olyan nap lesz, amikor 35 fok feletti lesz a hőmérséklet, mint ahány napon fagypont alatti a hőmérséklet. Mára kiderült, hogy még alul is becsülte a meleg napok számát, mert például Memphisre 26 napra jósol 35 foknál melegebbet, de tavaly 47 ilyen nap volt.

Kutatók már több mint egy évtizede figyelmeztettek arra, hogy a Sandyhez hasonló hurrikánok érhetik el New Yorkot, amelyek óriási károkat okozhatnak. Már évtizedek óta jósolják, hogy a felmelegedés aszályt okozhat, és tavaly nagyon sok ország szenvedett a szárazságtól, a termesztett növények jelentős része pusztult el a vízhiány miatt. A kevés víz miatt sokkal több az erdő- és bozóttűz, korábban kezdődik tüzek szezonja és tovább is tart, ráadásul az oltást jelentősen megnehezíti a szárazság.

A jövőt nézve még rosszabb a helyzet. 2013 rekordmeleggel és rekordhideggel kezdődött a világban, a kutatók szerint valószínűleg még több szélsőséges időjárási esemény várható, mint tavaly. Michael Mann, a Pennsylvania State University klímakutatója még ennél is tovább megy, szerinte amit ma szélsőségesnek gondoltunk, a következő évtizedekben teljesen szokványos lesz.

Autóbérlés online

Magas minőség, kedvező árak - bérautó foglalás diszkont áron!

Őszi wellness a Mátrában

Családi programok, wellness. 14017 Ft / fő / éjtől