És mégis fontos a kacsapénisz-hossz
További Tudomány cikkek
Nagy felhördülést váltott ki Amerikában a hír, hogy a kormány többszázezer dollárral támogatja a kacsapéniszhossz-kutatást. De vajon valóban kidobott pénz-e a Yale Egyetem projektjére megítélt 87 millió forintnyi összeg, mely Obama elnök gazdaságélénkítő csomagjának részeként ütötte Patricia Brennan kutató markát?
A méret a lényeg...
Fotó: Caroline Seidel
A biológusok sokáig nem tartották különösebben érdekes kérdésnek a madarak nemi szervét: a fajok túlnyomó többségének nincs is külső párzószerve, sőt, ahol van is ilyen, jobbára csak a párzási időszak idejére nő meg. A boldog tudatlanság egészen 1999-ig tartott, amikor Brennan Costa Ricában meg nem látott egy méretes tinamu-péniszt. A kutató ekkor döntötte el, hogy munkásságát a madarak nemi szerveinek fogja szentelni. Szép sikereket ért el: ő írta le például először, hogy egyes récefélékben a nőstények petevezetéke (mely funkcióját tekintve a hüvelynek felel meg) jobbra spirálozó cső, melyen zsákutcaszerű zsebek is találhatók, aminek perdöntő szerepe lesz történetünkben.
Korábban is ismert volt, hogy az egyes récefajoknál összefüggés van az átlagos péniszméret és az erőszakos párzások száma között. A kézenfekvő magyarázat erre az, hogy a hímek versengenek a nőstények megtermékenyítéséért: a nagyobb pénisz segíti a sikeres megtermékenyítést. Brennan azonban kimutatta, hogy a péniszméret a nőstények petevezetékének hosszával is korrelál, és amíg egyes fajoknál a hímek pénisze balra kanyarodó spirál, a nőstények petevezetéke épp ezzel ellentétes irányba kanyarodik. Egy kísérletben Brennan különböző formájú műnőstényekkel párosított hímeket, és kimutatta, hogy a fordítva spirálozott, vagyis hús-vér tojóhoz leghasonlóbb csöveket kimondottan nehéz meghágni. Tehát a való életben is kimondottan nehéz feladat a párzás, kivéve, amikor a nőstény az ismert párzó pózt felvéve felemeli farktollait és ellazítja a petevezeték falát.
Brennan értelmezése szerint ez arra utal, hogy a szexuális konfliktus-elméletnek megfelelően a hímek és nőstények ivarszerve egymás változásaira reagálva fejlődött ki: a hímeknek hiába nagy a pénisze, a nőstény mégis befolyásolni tudja, melyik hím termékenyítse meg. Így magyarázható az a is, hogy míg egyes fajoknál minden harmadik párzás erőszakos, az utódok mindössze 3 százaléka származik ezekből, a többi esetben a tojók meg tudják akadályozni ha a párzást nem is, de legalább a megtermékenyítést.
Mivel hasonló eredményekről eddig csak gerinctelen fajoknál számoltak be, Brennan szerint a kutatás úttörő a szexuális konfliktus-elmélet fejlődése szempontjából. Az állami támogatás tanúsítja, hogy mások is egyetértenek, de még mindig kérdés, hogy a récepárzás-bolond tudósokon kívül származik-e bárki másnak kézzel fogható haszna a vizsgálatból.
Erre ad frappáns választ a National Geographic és a New York Times rendszeres termtud-szerzője, aki szerint az emberi nemi szervek is a szexuális konfliktus-elméletnek megfelelően alakultak ki. Dán kutatók azt találták, hogy a preeclampsia, vagyis terhességi magas vérnyomás is a szexuális konfliktus egyik formájának eredménye lehet.
Szerintük elképzelhető, hogy néha azért lesz magas a terhes nők vérnyomása, mert az apai gének arra hajtják, hogy minél több erőforrást biztosítson a magzatnak, megemelve az egész szervezet vérnyomását, ami végeredményben akár az anya életét is veszélyeztetheti. Ha nem az lenne az apa evolúciós érdeke, hogy minél több erőforrást biztosítson a magzat számára, akár az anya életének kockáztatása árán, érvelnek a kutatók, a preeclampsia már rég eltűnt volna az ember evolúciója során.
A kacsapénisz-kutatás szószólói tehát úgy érvelnek: bármilyen perverznek tűnhet első látásra, a kacsák nemi élete segíthet megérteni az emberi szexualitás fejlődését, sőt, akár a terhesség során fellépő rendellenességek egy részét is. Mivel a preeclampsia akár minden tizedik terhességnél előfordulhat, a szexuális konfliktus-elmélettel kapcsolatos alapkutatások hosszú távon számos később hasznosuló alkalmazott kutatás alapjául szolgálhatnak majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
