11736 milliárdból épít űrkikötőt Oroszország
Gagarin űrrepülésének évfordulóján, a kozmonauták napján jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök az ország űrprogramjának következő lépését, a Vosztocsnij Kozmodrom, vagyis a keleti űrkikötő építését - pontosabban a 2011-ben már elkezdődött építkezés pontos terveit és költségvetését, ami eléri az 1,6 billió rubelt, vagyis az 52 milliárd dollárt (forintban ez 11736 milliárdot jelent). Ez az összeg a NASA napokban bejelentett jövő évi büdzséjének nagyjából a háromszorosa.
Az űrkikötő Oroszország távol-keleti részén, az amúri régióban lesz, közel a kínai határhoz és a tengerhez. Utóbbi azért fontos, mert vészhelyzet esetén vízre tudnak leszállni az űrhajók, ami a jelenleg használt Bajkonurban nem megoldható. Bajkonurral kapcsolatban egyébként is probléma, hogy az a Szovjetunió felbomlásával az egyszerűen kikerült orosz fennhatóság alól, és azt az orosz űrhivatalnak ma a kazah kormánytól kell bérelnie. Az új űrkikötő mellé egy 35 ezer fős várost is fel fognak húzni, itt fognak lakni a kikötő alkalmazottjai (a tervek szerint 20 ezer embernek ad majd munkát a kész bázis). Az amerikai Cape Caneveral mintájára az űrközpontot fontos turisztikai célpontnak is szánják az oroszok.
A tervek szerint az új űrkikötőt 2015-ben adják át, és 2018-ban indulhat az első embert szállító űrhajó onnan. Putyin azt mondta, a 21. században szeretné visszaállítani a régi szovjet időket, legalábbis az űrkutatás világában, ahol annak idején a szovjetek többször is megelőzték az amerikaiakat fontos mérföldköveknél, mint az első műhold, az első ember a világűrben, vagy a Mir űrállomás, ami korának legfejlettebbje volt. Az ötvenes évektől húsz éven át tartott űrversenyt végül a kooperáció kora váltotta, ennek legjobb példája az ISS, a nemzetközi űrállomás, ahová az amerikai űrsiklóflotta 2011-es nyugdíjazása óta csak az orosz Szojuz űrhajók tudnak embert vinni.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy az űrkutatásra költött hatalmas összeg nem egyszerűen presztízs-befektetés, de profitálni fog belőle a tudomány, a kutatás-fejlesztés, és egy sor iparág az egészségügytől a telekommunikációig és a hadiiparig.