Szonártilalommal a bálnák védelmében

Spanyol állatvédők sikeres kezdeményezése hatására egyre kevesebb bálna van életveszélyben. A hangradarok használatát betiltó 2004-es rendeletet követően a Kanári-szigetek térségében jelentősen visszaesett a partra vetődő és ott elpusztuló bálnák száma.

Az Európai Parlament 2004-ben tett javaslatot az Atlanti-óceán tengeri emlőseinek védelme érdekében a szonárokkal történő tengeri manőverek tilalmára. Akkor egyedül Spanyolország rendelte el a hangradarok használatának tilalmát az Atlanti-óceánban, Észak-Afrika nyugati partjainál lévő szigetcsoport tengeri területeire vonatkozóan.ű

Antonio Fernandez, a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem Állategészségügyi Intézetének (ULPGC) munkatársa azt reméli, hogy a kezdeményezés eredményeinek a Nature című amerikai tudományos magazinban való publikálása segít abban, hogy más országok is kövessék a spanyol példát.

A hangradartilalom előtt tömegesen sodródtak partra a bálnák a Kanári szigeteken: Lanzarotén 2002-ben tizennégy, Fuerteventurán 2004-ben négy állat pusztult el. A bálnák tömeges elhullása előtt a Kanári-szigetektől északra tengeri hadi manővereket hajtottak végre – állapította meg Fernandez kutatócsapata. Az ellenséges tengeralattjárók felkutatásához szükséges az, hogy hanglokátorok segítségével közepes frekvenciatartományban robbanásokat idézzenek elő.

Fernandez szerint a bálnák érzékenyen reagálnak a szonárokra. Az állatok pánikba esnek és ez megzavarja a merülési és emelkedési képességeiket. Olyan betegséget okoz ez náluk, amely a túl gyorsan felszínre emelkedő búvárok keszonbetegségéhez hasonlít.