Holdja is van a mellettünk elhúzó kisbolygónak
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Már korábban is írtunk arról az aszteroidáról, ami magyar idő szerint péntek éjjel 11 órakor suhan el a Földtöl mintegy 5,8 millió kilométeres távolságra. A 2,7 kilométer széles szikladarab nem veszélyes, viszont kiváló alkalmat nyújt a csillagászoknak arra, hogy a lehető legtöbb ismeretet szerezzék be az ilyen égitestekről.
Az aszteroida távolsága, mérete és sebessége főleg a rádiócsillagászoknak kedvez, és a NASA kaliforniai laborjában sikerült is speciális felvételeket készíteni az akkor 6 millió kilométerre, vagyis a Föld–Hold-távolság 15,6-szorosára lévő szikláról. A képek érdekességét az adja, hogy kiderült: az aszteroidának saját holdja van egy hatszáz méter átmérőjű, kisebb aszteroida személyében. Ez amúgy nem egyedülálló jelenség, a 200 méternél nagyobb, Föld-közeli aszteroidák 16 százaléka kettős vagy hármas rendszer. Általánosságban azonban nehéz nyilatkozni, a szakemberek szerint az aszteroidák mintegy 5-10 százaléka elég nagy ahhoz, hogy saját holdja legyen.
Az 1998 QE2 katalógusjelű aszteroidarendszer évszázadokig nem jön megint olyan közel a Földhöz, mint péntek éjjel, így a kutatók egyedülálló lehetőségként kezelik az eseményt. A pálya legközelebb eső pontján a hetven méteres Deep Space Network antenna összekapcsolódik majd a Puerto Ricóban működő, 305méteres Arecibo Obszervatóriummal, és a két szerkezet egymást segítve igyekszik majd minél pontosabb radarképet készíteni az aszteroidáról.
Már az eddigi felvételek is ígéretesek, a hatalmas sziklák felületén számos sötét foltot, vagyis tekintélyes mértetű mélyedést mértek a szakemberek. A radartávcsövekkel az aszteroidák számos tulajdonsága felmérhető, pontos méretük, felszíni tulajdonságaik, forgási jellemzőik is kiolvashatók az adatokból, és a pályájuk ívét is nehezebben lehetne megállapítani az ilyen mérések nélkül.
Bár az 1998 QE2 nevű aszteroida hatalmas, túl messze lesz ahhoz, hogy az egyszerű földi távcsövekkel látható legyen. A Vitual Telescope Project azonban követi és streameli is az égitest útját az érdeklődőknek, így azt bárki megnézheti a távcsőt működtető csillagászok honlapján. A közvetítés magyar idő szerint pénteken este fél tizenegykor kezdődik.