160 megapixeles csillagtérkép készült

Nagy felbontású térképet készít a NASA két szomszédos galaxisról. A Kis és a Nagy Magellán-felhőről (SMC és LMC) az a SWIFT műhold készít ultraibolya felvételeket, ami amúgy számtalan más hullámhosszon is képes fényképezni az eget, és eredetileg a gammakitörések tanulmányozása miatt állították pályára még 2004 őszén.

A műhold képes lenne röntgenfelvételekkel vagy épp a látható fény tartományában készített képekkel elkápráztatni minket, de a csillagászok nem véletlenül az ultraibolya-sávot használják a térképszerű anyag elkészítéséhez. A látható fény tartományában a Naphoz hasonló fényesebb csillagok egyszerűen kitakarnák a kisebb fényű, de forróbb, fiatal vagy épp most keletkező társaikat, így leszűkülne azon égitestek száma, amik végül azonosítható minőségben kerülnének rá a felvételekre.

A Magellán-felhők a Lokális Galaxiscsoport törpegalaxisai. A két, a Tejútrendszernél jóval kisebb, és a Földtől mintegy százhetven ezer és kétszázezer fényévnyire lévő csillagrendszer közül a nagyobb átmérője huszada, csillagjainak száma pedig tizede a mi galaxisunkhoz képest, de még ez is nagyjából százmilliárd csillagot jelent. A most készített térképen nagyjából egymillió (az SMC esetében negyedmillió), korábban nem ismert ultraibolya-forrást – csillagokat és egyéb égitesteket – azonosítottak, ezeket a Föld légköre korábban kitakarta a földi távcsövek elől. A 14 ezer fényév átmérőjű Nagy Magellán-felhőről készített 160 megapixel összfelbontású képhez 5,4 napnyi folyamatos expozíciós időre volt szükség.

160 megapixeles képet erre találja.