Rengeteg kutatót támogatnak
További Tudomány cikkek
A korai rákdiagnosztikában is használható vegyületeket fejlesztő kémikus, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást kutató orvos, a vállalatok versenyképességének összetevőit elemző közgazdász és a kísérleti részecskefizika eszköztárát bővítő fizikus egyaránt található az MTA Lendület programjának idei nyertesei között. A tizennégy, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutató idén összesen 633,7 millió forintos támogatással alakíthat önálló kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és hazai egyetemeken.
A Magyar Tudományos Akadémia immár ötödik alkalommal meghirdetett Lendület kiválósági programja olyan egyedülálló pályázati modell, amely a kutatói életpályát, a kutatóműhelyek kialakítását, a nemzetközileg is versenyképes kutatási témák kiválasztását és összekapcsolását, valamint a befogadó kutatóintézeti környezet fejlesztését célozza.
105 pályázó közül idén 14 fiatal tudós alakíthat az első évre biztosított 633,7 millió forintos akadémiai támogatásból önálló csoportot. Így 2013 nyarától a korábban megalapítottakkal együtt már 79 Lendület-kutatócsoport folytathat nemzetközileg is számottevő eredményeket ígérő kutatásokat az összesen mintegy 3 milliárd forintos pályázati forrásból.
Matematikai eszközök és gyógyszerfejlesztés
Szegedy Balázs matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében alakítandó kutatócsoportjával az emberi agyhoz, az internethez, a szociális hálózatokhoz hasonló, nagyon nagy struktúrák statisztikai elemzéséhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását tűzte ki célul.
Mócsai Attila kutatóorvos korábban nem látott részletességgel tárná fel a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát. Kállay Mihály kémikus kutatásainak célja olyan, a jelenleginél kisebb számításigényű modellek kifejlesztése, amelyek – a sokszor pontatlan elméleti eredményekkel szemben – a kísérleti adatokhoz mérhető paraméterekkel szolgálnak a nagyméretű molekulák egyes kémiai tulajdonságairól.
Katona István neurobiológus az agysejtek aktivitását irányító jelpályák molekuláris alkotóelemeit vizsgálja. Az MTA doktorának célja olyan új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi az, egy adott jelpályában szerepet játszó fehérjék helyének nanométeres pontosságú meghatározását és mennyiségének mérését. A kutató Magyarországon új, STORM-szuperrezolúciós mikroszkópos rendszert honosít meg, amelynek segítségével áthidalhatók az idegrendszer bonyolultságából fakadó vizsgálati nehézségek, és a szakemberek pontos képet kaphatnak a terápiás beavatkozás pontos helyéről és mikéntjéről. Reményi Attila biológus a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában fontos szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek tárná fel.
Ultragyors lézer és nanoszenzorok
Vankó György kémiai fizikus munkatársaival együtt ultragyors lézer- és röntgenspektroszkópiákkal, illetve elméleti modellezéssel kívánja felderíteni az elektronszerkezet és a működés kapcsolatát molekuláris rendszerekben. Az átalakulások elemi lépéseinek megértése új, hatékonyabb funkcionális molekulák tervezéséhez vezethet, amelyek többek között az információtechnológia, a környezetvédelem, a molekuláris biológia területén használhatók fel.
Gyurcsányi E. Róbert fő kutatási területe a kémiai és a bioérzékelés, célja olyan új kémiai nanoszenzorok fejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékenyen és költségahtékonyan határozhatók meg. Berényi Antal neurofiziológus kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg. A Szegedi Tudományegyetem tanársegéde a világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb eljárásokat és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni.
Részecskedetektor és szívinfarktus
Varga Dezső fizikus a kísérleti részecskefizika eszköztárát szeretné bővíteni a Lendület program keretében új típusú, gáztöltésű részecskedetektorok kifejlesztését tervezi. Maurovich Horvát Pál kardiológus szakorvos kutatásai a szívinfarktus korai megelőzését segítik elő. A kutató a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő ateroszklerotikus plakkok (lerakódások) korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával.
Kele Péter kémikus olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik az élő szervezeteket felépítő biomolekulák specifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal. Eljárásai a jövőben széles körben alkalmazhatók lesznek a képalkotó eljárásokban, a biológiai tesztekben, a biokémiai folyamatok követésében vagy akár a korai rákdiagnosztikában.
Patócs Attila Balázs orvos a daganatok kialakulásához vezető genetikai rendellenességeket vizsgálja. A Semmelweis Egyetem kutatójának célja a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedésekről rendelkezésre álló, hatalmas adathalmaz feldolgozása.
Viselkedés és jog
Muraközy Balázs közgazdász a vállalati viselkedést tanulmányozza, munkatársaival együtt részletesen elemzi majd az egy-egy iparágon belül tapasztalható és a gazdaság egészére is alapvető hatást gyakorló vállalati sokféleség természetét és okait, továbbá összefüggését a versenyképesség olyan dimenzióival, mint például a termelékenység, az innováció és a növekedés.
Varju Márton Magyarország közpolitikai lehetőségeit vizsgálja az Európa Unió jogrendszerének keretei között. A jogász a tudományterület hagyományos kérdésein és megközelítési módjain túlmutató munkával olyan jogi információkat tárna fel, amelyek megalapozzák Magyarország eredményes európai uniós tagságát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
