Felturbóznák a madárinfluenzát
További Tudomány cikkek
Az új, Kínában felfedezett H7N9 madárinfluenza-vírus törzs könnyebben terjedő változatát kívánják kifejleszteni kísérleti célokból amerikai tudósok.
A februári első eset óta az új vírus legalább 133 embert fertőzött meg, közülük 43-an haltak meg. Egyes víruskutatók szerint a nagy biztonságú laboratóriumokban végzett genetikai kísérlet kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy megértsék, a természetben hogyan válik egyre veszélyesebbé a kórokozó.
A nagy vitát kiváltó kísérletek tervét huszonkét vezető virológus nevében Ron Fouchier, a rotterdami Erasmus Orvosi Központ kutatója a Nature és a Science című szaklapok csütörtöki számaiban jelentette be.
Állításuk szerint exponenciálisan nőne a világjárvány kockázata, ha a H7N9 a mutációk során emberről emberre is könnyen átterjedne. Ám ennek a változásnak a valószínűségét, valamint azt, hogy hány mutációra van hozzá szükség, csak úgy lehet kideríteni, ha laboratóriumi körülmények között elvégzik őket, majd az így kapott vírusok erejét állatokon tesztelik.
Fouchier szerint a természetben létező madárinfluenza-vírusok világjárványt okozhatnak, ezért a kockázatenyhítési tervekhez létfontosságú, hogy tanulmányozzák, milyen mutációk robbanthatják ki a fertőzést.
Az efféle kísérleteket funkciónyerés-kutatásnak (Gain of Function, GOF) nevezik. A kutatás célja, hogy azonosítsák, a vírus mely genetikai mutációi képesek állatról emberre átragadni, majd könnyen elterjedni. A veszélyes változatok ismeretében a kutatók és az egészségügyi hatóságok könnyebben felmérhetik a veszély valószínűségét, és felkészülhetnek a gyógyszerek és védőoltás kifejlesztésére.
Hasonló kutatás váltott ki nagy nemzetközi vitát az elmúlt két évben, amikor a H5N1-gyel végezték el a laboratóriumi kísérleteket. 2011-ben Fouchier és Yoshihiro Kawaoka, a Wisconsini Egyetem tudósa felfedezte, hogyan változtatható a H5N1 emlősök között könnyen terjedő vírussá, az amerikai Nemzeti Biobiztonsági Tudományos Tanácsadó Testület (NSABB) pedig akkora veszélyt észlelt ekkor, hogy a tanulmány cenzúrázásának addig precedens nélküli lépésére tett kísérletet.
Az NSABB attól tartott, a munka rossz kezekbe kerül, és terroristák vegyi fegyverévé válhat. A kutatás egyéves moratóriuma alatt a NSABB, az Egészségügyi Világszervezet és nemzetközi virológusok igyekeztek a legnagyobb biztonságot nyújtó intézkedéseket kifejleszteni. Fouchier új kísérleteit a legmagasabb biztonsági fokozatú laboratóriumban fogja végezni.
A H7N9-járványt, úgy tűnik, sikerült megfékezni, hiszen a márciusi 87 és az áprilisi 30 után májusban csupán három új esetet jelentettek. Szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy a kínai hatóságok a meleg idő miatt bezárták az élőszárnyaspiacokat.
Ám több virológus azt állítja, a tél közeledtével újra felbukkanhat a vírus, annál is inkább, mert a British Medical Journal szerdai számában közölt tanulmány szerint megtalálták az első esetet, amikor a vírus emberről emberre terjedt.