Amikor az ég mosolyog
Az égbolt mosolya, hivatalos nevén zenit körüli ív elsősorban akkor alakulhat ki, ha az égbolton magas szintű felhők találhatók. Gyakran CZA rövidítéssel illetik, az angol circumzenithal arc kifejezés után. A lenti fotón az Időkép egy felhasználója örökítette meg a jelenséget.
Bár kinézetre ez a jelenség hasonló a szivárványhoz, kialakulását nem a vízcseppek, hanem a magas szintű felhőzetben (fátyolfelhőkben) található jégkristályok okozzák. Nem minden esetben esetben tud kialakulni, ugyanis a jégkristályoknak különböző alakja lehet a felhőkben (ez függ a magas légkörben uralkodó hőmérsékleti- és szélviszonyoktól, valamint páratartalomtól), de ha lapkristályok jönnek létre, és azokat nem kuszálja szét a szél, valamint megfelelő magasságban áll a Nap, viszonylag gyakran látható az égbolton.
A magas szintű felhőzetben található lapkristályok (jégkristályok) felületén bejutó napfény a lapok oldalán megtörik, így a fehér fény színeire bomlik, ez okozza az erőteljes színeket. A jelenség alacsony napállásnál látható, amikor is a Nap 32 foknál alacsonyabban tartózkodik a horizont fölött. Általában a késő délután a leglátványosabb az égbolt mosolya, de ez természetesen évszakfüggő, mint ahogy a napállás is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
