Mayer Miklós magyar fotós tette közzé ezt a ködbe burkolózó Budapestet és környékét mutató time lapse felvételt. A videó alapjául szolgáló fotók még 2011 januárjában készültek, a szerző most fűzte össze őket időléptetéses videóvá.
Ahogy azt a felvételhez tartozó blogbejegyzésben írja, a másodpercenként 24 kockával pörgő videón egy-egy kép között két másodperc telt el, így negyvennyolcszoros gyorsításban láthatjuk a valóságot. A négy részre bontható videó a napkeltével nyit, ami a szerző szerint nem is olyan egyszerű feladat. Mivel a helyszínen csak nagyjából lehet tudni, pontosan hol is lesz majd a napkorong, nehéz úgy beállítani a kamerát, hogy az a lehető legtöbbet mutassa a Napból, ráadásul a felvétel ideje alatt mozgatni se kelljen. Mivel az előkészületek során még nem látszik a nap, a pontos fényértékeket is nehéz belőni, ráadásul a Nap korongja nagyon gyorsan, alig két perc alatt jön fel a látóhatár alól. Mint Mayer írja, a felvételt megnehezítette, hogy a látóhatár különösen piszkos volt aznap reggel, nem is lehetett igazán látni, hol ér véget a föld, és hol kezdődik az ég.
A felvétel második szakaszában a Budapest északi része felett kavargó felhőket látjuk, ahogy a kamera Üröm, Budakalász és Szentendre felé néz a Hármashatár-hegyről. A háttérben a Pilis és a Visegrádi-hegység látható. A harmadik jelenet ugyanaznap készült, a felhőfolyam ezúttal Angyalföld és Újpest felett gomolyog.
A negyedik jelenet legérdekesebb része, hogy a ködből csak a Főtáv Kunigunda utcai erőművének 203 méter magas kéménye áll ki. A kémény mellett feltörő felhőszerű pamacsokat az erőmű három erőművi blokkja eregeti kisebb, a köd alatt megbúvó kéményeken keresztül. A fehér füst valójában nagy sebességű vízgőz és szén-dioxid elegye.
A felvétel egyik képét a NASA a nap földtudományi képének választotta 2013. július 1-jén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
