Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Berepülünk a Mars légkörébe

2013.11.01. 23:34
A Maven űrszonda végre választ adhat a kínzó kérdésre: már tudjuk, hogy volt víz a Marson, valami légkör és talán élet is, de hová tűnt mindez? Most először vizsgáljuk majd kifejezetten a légkört, a szonda a belsejében hasít majd, néha pedig egészen mélyre ereszkedik. Az egész küldetés majdnem meghiúsult, de végül egy régi törvényre hivatkozva sikerült megmenteni. Magyar haiku is utazik vele a bolygóhoz.

November közepén lövi fel a NASA a Mars Atmosphere and Volatile Evolution (MAVEN) űrszondát, amely a bolygó körül keringve vizsgálja annak légkörét. A tudósok szerint az egykori légkör eltűnése lehet az oka annak, hogy a Mars jéghideg és sivár sivataggá változott, noha egykor akár mikrobális élet is lehetett rajta. A MAVEN az első űreszköz, amely kifejezetten a Mars légkörét vizsgálja.

Az egészből majdnem nem lett semmi: az Amerikai Egyesült Államok kormányának leállása idején az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is leállt, márpedig egy ekkora művelet előkészítést igényel, a novemberi start pedig fenyegetően közeli. Szerencsére elég hamar kiderült, hogy az 1870-es Antideficiency Act értelmében az induló Mars-küldetés mentesül a leállás alól: a Maven kommunikációs csatorna is lesz egyben, amely létfontosságú a Curiosity és az Opportunity további biztonságos működéséhez. Az indítás csúszása esetén ráadásul több üzemanyag kellett volna.

Korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy a Mars légköre és klímája valamilyen kozmikus katasztrófa miatt megváltozott, és ma már bizonyítékunk van arra is, hogy régebben folyékony víz volt a felszínen. A tudósok azt szeretnék tudni, hogy mi történt az Atlanti-óceán méretű vízzel, és hová tűnt a bolygó vastag légköre. A Maven a felső légkör természetét vizsgálja majd, pontosabban azt nézi, hogy a Nap aktivitása mennyiben járul hozzá az atmoszféra, gázok elvesztéséhez.

A napenergiával működő MAVEN-t a Lockheed Martin építette 438 millió dollárból (85 milliárd forint). Erős (nagy nyereségű) antennával szerelték fel, hetente kétszer lehet majd kommunikálni a szondával. Az űreszköz 11,4 méter magas, teljes felszereléssel 2550 kilogrammos, és amikor a Mars legmesszebb van a Naptól, 1135 watt energiát tud majd előállítani.

Fel-le megy

A Maven november 18-a körül lövik majd föl a Cape Canaveral űrbázisról, és a tervek szerint 2014. szeptember 22-én éri el a Marsot. Az indítási ablak húsznapos, tehát ha valamiért nem tudják elindítani az első tervezett időpontban, ennyi ideig halogathatják az indítást úgy, hogy a szonda megfelelően érkezzen a bolygóhoz.

A tíz hónapig tartó utazás végén a MAVEN bolygó körüli pályára áll, és öt hét alatt eléri azt a pozíciót, ahonnan elkezdhetők a megfigyelések. Innentől a küldetést egyévesre tervezik, ennyi kell a tudományos vizsgálatok lebonyolításához. A missziót a Goddard Space Flight Centerből irányítják.

A MAVEN elliptikus pályára áll, és néha majd a légkör felső rétegein halad keresztül, hogy mintát tudjon venni gázokból, ionos összetevőkből. Keringésének legmagasabb pontja 6000 kilométer lesz, innen elkészíti majd a teljes bolygó ultraibolya-térképét. A különböző magasságú mérésekből elvileg jobban megérthetjük a légkör felső rétegének tulajdonságait.

Az űreszköz magasságát a küldetés alatt ötször nagyon mélyre csökkentik: minden alkalommal 125 kilométerre megközelíti a felszínt, és a légkör alján is elvégzi méréseit, hogy teljes képet kapjunk. Elvileg kiderül, hogy miért veszett el a bolygó légköre.

Mennek az indiaiak is

Az indiai Mars Orbitális Misszió keretében az ázsiai ország először küld bolygóközi küldetésre űrszondát. Az űreszköz november 5-én indul a szriharikotai Szatish Dhavan űrközpontból, és ugyanúgy bolygó körüli pályára áll majd, mint a Maven.

Műszerek tömkelege

A szonda több műszeregyüttest szállít. A University of California, University of Colorado és a NASA által kifejlesztett Particles and Fields Package (PFP) hat műszere a napszelet és a bolygó ionoszféráját vizsgálja.

A csomagban ezek a műszerek vannak:

  • Solar Energetic Particle (SEP) - napenergiarészecske-mérő
  • Solar Wind Ion Analyzer (SWIA) - napszélion-elemző
  • Solar Wind Electron Analyzer (SWEA) - napszélelektron-elemző
  • Supra Thermal and Thermal Ion Composition (STATIC) - szupratermikus (nagy energiájú) részecskeelemző
  • Langmuir Probe and Waves (LPW) - A Langimur-próba az elektronok vizsgálatára való
  • Magnetometer (MAG) - magnetométerrel a mágnesességet vizsgálhatjuk

A Remote Sensing Package a University of Colorado műhelyében készült el, ez a felső légkör és az ionoszféra átfogó vizsgálatát végzi el. A Neutral Gas and Ion Mass Spectrometer (NGIMS) a NASA műve, a légkör összetételét, izotópokat és ionokat vizsgál.

A műszerek mérései érdekes eredményt hozhatnak. A Curiosity küldetéséből kiderült, hogy csak nyomokban van metán a bolygón, amely a Földön szorosan kötődik az élethez. Ez meglepte a kutatókat, mert legalább kétszáz évig tart, míg a gáz lebomlik a Marson.

Magyar haiku megy a Marsra

Az űrszonda nemcsak műszereket visz magával: augusztusban lezárult a NASA májusban kiírt verspályázata, amiben arra kérték a világ lelkes amatőr költőit, hogy a japán haikuk szabályait követve írjanak verset a Marsról

A legjobbakat dvd-re írva magával viszi a Maven. A haiku a japán költészet jellegzetes versformája, három sorból áll, amelyek szigorúan 5, 7 és 5 szótagosak. Más formai megkötés nincs, rímelnie sem kell a soroknak, nem is szoktak. A pályázatra több mint 12 ezer mű érkezett, közöttük egyetlen magyar, Redenczki Fanni verse, amely az Index-olvasók segítségével bekerült a legjobb három közé. 

Mars, your secret is

unknown for humanity

we want to know you.