Gyakrabban jöhet meglepetésszerű pusztítás

Az eddig gondoltnál négyszer-ötször gyakrabban érhetik el a Földet a cseljabinszki meteorithoz hasonló nagy meteoritok – írja az AP a februárban a februárban szibériai város fölött felrobbanó meteorit tanulságait elemezve három tanulmány alapján, melyek a Nature-ben és a Science-ben jelentek meg.

Az egész világot bejárta a hír, amikor február 15-én a szibériai Cseljabinszk felett váratlanul felrobbant egy meteor. A rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor körülbelül 17 méter átmérőjű és szétrobbanásáig nagyjából 10 ezer tonnás volt. Óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra óriási robbanások kíséretében. A lökéshullámok miatt 4715 épületben törtek szét az ablakok Cseljabinszkban.

Az eset előtt a NASA főleg a 30 méternél szélesebb meteorokkal foglalkozott, feltéve, hogy az annál kisebbek kevesebb veszélyt jelentettek. A cseljabinszki meteor csak 18 méter széles volt, de a tudósok szerint 40 hirosimai típusú atombomba erejével tartott a Föld felé. Fénye 70 embert megvakított (csak ideiglenesen), több tucat embernek megégette a bőrét, mintha leégtek volna a napon.

A kutatók eddig azt gondolták, hogy 150 évente egyszer számíthatunk a cseljabinkszkihoz hasonló méretű meteor becsapódására, de egy új kutatás szerint, mely a megtörtént becsapódások sűrűségét elemezte, ezek akár 30 évente is beüthetnek.

Az amerikai kormány egyébként az eset után meteorit-gyakorlatot tartott: azt modellezték, mi történne, ha a cseljabinszkinál is nagyobb meteorit csapódna be a keleti parton. Az eredmények szerint ha Washington mellett csapódna be, a meteoritnak 78 ezer áldozata lehetne, ha az óceánba zuhanna, 14 méteres cunamit okozhatna.

A hullócsillag, vagyis meteor, akkor jelenik meg, amikor az űrből egy test Föld légkörébe érkezve felizzik (akkor látható sok meteor az égen, amikor a Föld éppen egy meteorrajt keresztez). Meteoritnak a meteorok földre hullott darabjait nevezzük, ezek akkor keletkeznek, amikor a meteorok nem égnek el teljesen a légkörben. A legtöbb meteorit kicsi, de nagyobb darabok is becsapódnak szabálytalan időközönként.