Árpád
3 °C
12 °C

2 év és 11 perc alatt épül fel a magyar vár

2013.11.13. 21:11 Módosítva: 2013-11-13 23:34:13

Így még nem látott magyar várat: ha csak virtuálisan is, de teljesen újjászületett a simontornyai vár. Az erről készült kisfilm 11 percében végigkövetheti a Sárvíz mocsarai közé épült vár változatos történetét, bővülését, újabb és újabb átépítéseit, de még a belső terek, a palotatermek és a várkápolna berendezése is részletesen megelevenedik, bútorzatostul, díszítőcsempéstül, gyertyástul, mindenestül.

A simontornyai vár ráadásul Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélyaként ismert. A tatárjárás után egyszerű lakótoronyként épült, erről kapta nevét a Tolna megyei település is. Az évszázadok alatt egyre pompásabb főúri központtá vált. Különböző időszakokban birtokolta Ozorai Pipó, a Lackfi, a Kanizsai és a Garai család, de volt török szandzsákbég székhelye is. Termeiben kísérelték meg a Mátyás elleni sikertelen összeesküvést, amikor 1458-ban Garai László nádor Szilágyi Mihállyal és az erdélyi vajdával itt kötött szövetséget.

Az erődítményt számtalan alakalommal építették át. A vár akkor élte fénykorát, amikor az 1500-as évek elején Gergellaki Buzlay Mózes, Mátyás király diplomatája szerezte meg. Jelenlegi formáját leginkább az 1508-as reneszánsz átépítésben nyerte el. Ekkor budai királyi kőfaragók munkájával épült új palotaszárny, reneszánsz loggiákkal és konzolos függőfolyosóval. A vörös téglaalapú, Itáliából hozott brokáttal díszített falú reprezentatív terem – többek között Buzlay Katalin és Báthory György királyi lovászmester gazdag lakodalmának helyszíne - a műemlék 750 éves történetét bemutató kisfilmben is megelevenedik.

Simontornya katonai fénykora a Rákóczi-szabadságharc idején volt, amikor ez volt a kurucok egyik legfontosabb dunántúli bázisa. Később a vár katonai jellege megszűnt, utóbb uradalmi magtárnak használták, de a szocializmusban még szükséglakásokat is alakítottak ki benne. A vár 1975-től lett múzeum.

A TÁMOP-os pályázatból két év alatt létrehozott virtuális rekonstrukció építészek, művészettörténészek, grafikusok segítségével készült. „Bár az elmúlt években szerencsére egyre több virtuális rekonstrukció készült magyarországi műemlékekről, így várakról is, a most befejezett munkához hasonló részletességű és szakmailag is hiteles alkotás korábban még nem született” – mondta Balogh András, a film rendezője. „Ehhez a téma legjobb szakértőit vontuk be a munkába, figyelembe vettük a vár történetéhez rendelkezésre álló összes régészeti, művészettörténeti adatot. A legbüszkébbek a 16. századi reneszánsz kastély szinte teljesen elpusztult belső berendezésnek rekonstrukciójára vagyunk, hiszen ezekkel a bútorokkal, színes fali kárpitokkal válik az épület igazán élővé, szinte kézzelfoghatóvá.”

A virtuális rekonstrukciót szombaton mutatják be a helyszínen, de a kisfilm már szerdától látható a Youtube-on.