![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A Csang'o–3 ember nélküli kínai űrszonda sikeresen landolt a Holdon szombaton, ami 37 év után az első landolás ott, írja a space.com. Ezzel Kína a világ harmadik országa, amelynek sikerült épségben űrszondát a Hold felszínére juttatni. Az űrszonda december másodikán indult el, nyolcadikán pedig már sikeresen Hold körüli pályára állt. A szicsangi kilövőállásról indították, Délnyugat-Kínából.
A Hold körüli pályát 112 órás utazás után érte el. Az űrszondát a Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával küldték a világűrbe. A maga kategóriájában legerősebb rakéta meghosszabbított változatának átmérője több mint három méter, hossza 56,4 méter.
A felszínre ma, december 14-én szállt le sikeresen. Feladata lesz, hogy ásványi anyagokat keressen. Olyan teleszkópot is telepítenek vele, amely egyszerre alkalmas a Föld magnetoszférájának és a Hold felszínének vizsgálatára.
Kína a sikeres landolással közelebb jutott hosszabb távú tervéhez, az emberrel megvalósuló holdutazáshoz. A három szakaszra osztott program szerint még 2017 előtt Holdról származó mintákat gyűjtenek be, majd 2024 körül mindezt követné a kínai űrhajós Holdra szállása. 2008-ban a Sencsou-7 űrhajóval három kínai hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A kínai Hold-kutatás célja többirányú: a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon túl Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.