Cecília
3 °C
12 °C

A legősibb csillag itt van egy köpésre

2014.02.10. 09:06

Egy csillagászok által vezetett csooport az Ausztráliai Nemzeti Egyetemen felfedezte a legöregebb ismert csillagot az univerzumban, ami röviddel az ősrobbanás után keletkezett, nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A SMSS J031300.36-670839.3 jelű csillag a Tejútrendszeren belül van, alig 6000 fényévnyire a Földtől, ami csillagászati mértékkel mérve nem is olyan hatalmas távolság. 

A felfedezés arra is alkalmat adott, hogy az ilyen korai csillagok összetételét tanulmányozva a kutatók új ismereteket szerezzenek arról, milyen is volt a világegyetem fiatalkora. „Ez az első alkalom, amikor kétség nélkül állíthatjuk, hogy megtaláltuk az első csillagok egyikének kémiai ujjlenyomatát” – fogalmazott Stefan Keller, az egyetem csillagászati és asztrofizikai kutatóintézetének vezető munkatársa. „Ez az első lépés az ilyen csillagok teljes megismeréséhez vezető úton, és a most szerzett adatok sokat segíthetnek az ehhez hasonló, ősi csillagok felismerésében.”

A csillagot az egyetem SkyMapper nevű teleszkópja fedezte fel. A szakemberek egy ötéves projekt keretein belül dolgoznak, melynek célja a déli félteke égboltjának első digitális csillagtérképének kidolgozása. Az ősi csillag egyike annak a hatvanmilliónak, amit a SkyMapper egy év alatt lefotózott. A tű megtalálását a tűkazalban segíti, hogy a kamera különösen érzékeny az olyan csillagokra, amelyek fényének elemzéséből kiderül, hogy vastartalmuk az átlagnál alacsonyabb.

A csillag sokban eltér a Naptól, már eleve a keletkezéséhez használt recept is sokban eltér. Keller szerint a Naphoz hasonló csillagokhoz hidrogén, hélium és nagyjából annyi vas kell, mint Föld tömegének ezerszerese. A most talált ősi csillagokhoz viszont csak egy Ausztráliányi vas kell és rengeteg szén. A szakember szerint a csillagászok korábban úgy gondolták, hogy az ősi csillagok élete hatalmas robbanással ért véget, és ezek a robbanások szórták szét a vasat az univerzumban. A most megvizsgált csillag azonban arról tanúskodik, hogy nem vas, hanem könnyebb anyagok, például szén és magnézium áramlik kifelé. Ez a felfedezés sok, az ősrobbanás elmélete és a mérési adatok közti ellentmondást megmagyarázhat.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft