Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Várostervezés fékezheti meg a klímaváltozást

2014.04.14. 19:56

Naponta mintegy 110 négyzetkilométerrel fog nőni a városok területe világszerte 2030-ig, ezért Ázsia és Afrika jövőbeni városainak tervezése kulcsfontosságú lesz a globális felmelegedés lelassításában - állapítja meg az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) készülő új jelentésének harmadik fejezetében, amely a klímaváltozás megfékezésének lehetőségeit foglalja össze.

A jelentés szerint, amelynek teljes szövegét kedden hozzák nyilvánosságra, a rohamos sebességű növekedés több milliárd dolláros lehetőségeket rejt a vállalatok számára, a lakóházak és irodák zöldebbé tételétől a vasút- és buszhálózat korszerűsítéséig.

Megvan a lehetőség arra, hogy a várostervezést a globális felmelegedés lelassításának szolgálatába állítsuk

– mondta Karen Seto, a Yale Egyetem professzora, a jelentés várostervezésről szóló fejezetének társszerzője.

Két Manhattan naponta

A jelentés harmadik fejezetének 33 oldalas összefoglalóját címlapján Sanghaj fotójával vasárnap mutatták be Berlinben, a várostervezésről szóló 16 oldalnyi fejezetet a Reuters hírügynökség ismertette a keddi bemutatás előtt.

A szakemberek által feltételezett egyik forgatókönyv szerint 2000 és 2030 között a városok terjeszkedése 1,2 millió négyzetkilométernyi területtel növeli meg a városok területét főként Ázsiában és Afrikában, ez jóval több, mint a városok területe - 650 ezer négyzetkilométer - volt globálisan 2000-ben.

A terjeszkedés azt jelenti, hogy naponta 110 négyzetkilométerrel növekszik a városok területe három évtizeden keresztül, ami majdnem kétszer akkora, mint New York legnépesebb városrészének, Manhattannek a területe vagy 20 ezer amerikaifutball-pálya területe.

"20 ezer futballpályányi terület alakul át naponta parasztgazdaságokból és erdőkből városokká. És a városok felelősek a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 71-76 százalékáért" - magyarázta Seto.

Kevesebb ingázás, több szigetelés

A minél kompaktabb várostervezés, amely csökkenti az ingázást, az energiatakarékosság miatt az épületek szigetelése, a jobb városi közlekedés, a kerékpárutak, gyalogos körzetek kialakítása mind hozzájárulhatnak a kibocsátás, leginkább a fosszilis energiahordozók kibocsátásának csökkentéséhez.

Problémát jelent azonban a várostervezései szabályozások hiánya különösen a fejlődő országokban, ahol a legjobbak lennének a lehetőségek a üvegházhatású gázok kibocsátásának jövőbeni korlátozására.

1800-ban Pekingnek csupán alig több mint egymillió lakosa volt, és világszerte a népességnek csak három százalékát alkották a városlakók. 2010-re 449 több mint egymillió lakosú város volt, és a népesség 52 százaléka élt városokban.

"Hetente 1,3 millióval nő a városlakók száma globálisan. 2050-re a Föld lakosságának kétharmadát városlakók fogják alkotni" a jelentés szerint.

Ha már felépültek a városok nagyon nehéz zöldebb politikát kialakítani. "Ha egy átlagos észak-amerikai városban élsz, távol élsz attól a helytől, ahol kenyeret tudsz vásárolni, ahol dolgozol, gépkocsit kell használnod" - hangoztatta Seto.

A Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC az ENSZ 2015-ös klímaváltozási csúcstalálkozójára készít jelentést, amelynek alapján kidolgozzák majd az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról rendelkező 1997-es kiotói jegyzőkönyvet felváltó új egyezményt.