Így nyeli el a fekete lyuk a csillagokat
Valahol a világegyetemben forog egy teljesen átlagos galaxis, egyszer csak hatalmas villanást látunk a közepén. Egy csillag túl közel került a galaxis központi fekete lyukához, és szétszakította a gravitációs erő, jelzőtüzet küldve a galaxis távolabbi részeire is.
Elméletben legalábbis. De hogyan nézne ki egy ilyen jelzőtűz, észrevennénk-e a hasonlóan fényes jelenségek mellett, mint például egy szupernóva felrobbanása? Tamara Bogdanovic, a Georgia Institute of Technology kutatója azt mondja, hogy csak akkor van esély arra, hogy észrevegyünk egy fekete lyukat, ha az interakcióba lép egy közeli csillaggal, hiszen a fekete lyukak önmagukban nem bocsátanak ki fényt.
Az elmúlt évtizedekben a teleszkópok egyre fejlettebbek lettek, sokkal jobban meg tudják figyelni a közeli és távolabbi galaxisokat. A kutatók észrevették, hogy az amúgy inaktívnak tűnő galaxisok közepén hirtelen egy fényes pont jelenik meg. Ezek a fényes pontok hasonlóan viselkednek, nagyon fényesnek indulnak, majd idővel elhalványul a fényük.
A csillagászok szerint ezekben a galaxisokban ilyenkor a központi fekete lyuk elnyel egy csillagot. Kutatók szuperszámítógépekkel megpróbálják szimulálni, hogyan nyeli el a fekete lyuk a közelébe került csillagokat, hogy jobban megértsék a teljes folyamatot. Ehhez a Stampede és a Kraken nevű gépeket használják a Texas Advanced Computing Centerben, illetve a National Institute for Computational Sciencesben.
Fotó: S. Gezari (The Johns Hopkins University); and J. Guillochon (University of California, Santa Cruz) / NASA
A kutatók az úgynevezett árapály-csóvát vizsgálják, illetve próbálják előrejelezni ennek a viselkedését. Ilyen jelenség akkor jelenhet meg, amikor egy fekete lyuk elnyel egy csillagot. Elég ritkán fordul elő, a csillagászok kiszámolták, hogy egy Tejútrendszerhez hasonló galaxisban is tízezer évente fordul elő. Nem könnyű észrevenni, mert a fénycsóva néhány év alatt is el tud halványodni.
A csillagászoknak csak néhány tucatnyi ilyen csóvát sikerült megfigyelni, de az új megfigyelési technikákkal ezek száma megsokszorozódhat. A PanSTARRS adataival akár évente több száz ilyen csóvát találhatnak. Ha ilyen sok lesz a megfigyelhető jelenség, akkor jóval könnyebb lesz megérteni a mögött lévő okokat is, még a csillagokat is képesek lesznek megkülönböztetni egymástól.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
