Judit
3 °C
6 °C

Csapnivaló a magyar PISA-bizonyítvány

2014.04.23. 11:51 Módosítva: 2014-04-23 11:52:23
Idén április elején megjelent a 2012-es PISA-felmérés kiegészítő vizsgálata, amely azt bizonyítja, hogy a magyar diákok a kreatív problémamegoldásban sem jeleskednek. A '80-as évek elején a magyar tanulók még világelsők voltak a matematikai és a természettudományos ismeretek terén, egy évtizeddel később viszont már csak a középmezőnyben szerepeltek. Rövid időn belül nincs remény a felzárkózásra.

A 2012-es PISA-felmérés eredményei szerint valamennyi vizsgált területen romlott a magyar iskolások teljesítménye. Tanulóink matematikából, szövegértésből és természettudományos ismeretekből sem érik el az OECD-országok átlagát. Mi több, a 2012-es felmérés kiegészítő vizsgálatának idén április elején nyilvánosságra hozott adatai azt bizonyítják, hogy a kreatív problémamegoldás is komoly kihívás elé állítja őket. E tekintetben a kutatásban részt vevő országok 44-es listáján hazánk a 33. helyet foglalja el, és ezzel a helyezéssel a régióban csak Bulgáriát és Montenegrót utasítja maga mögé.

A problémamegoldás képességének fejlettségét nem először vizsgálja a PISA-program. A 2003-as felmérésen Magyarország nagyjából az OECD-országok átlagát teljesítette, 2012-ben viszont jelentősen elmaradt ettől a szinttől. A problémamegoldást vizsgáló tesztek jelentőségét az adja, hogy a feladatok megoldásához a PISA által vizsgált mindhárom alapképesség szükséges. Ezzel is magyarázható, hogy a magyar tanulók gyengébben szerepeltek ezen a területen, mint amire a matematikából, szövegértésből és természettudományos ismeretekből nyújtott teljesítményük alapján számítani lehetett.

Tündöklés és bukás 

Nem volt ez mindig így. Nemzetközi felmérések adatai alapján tudjuk, hogy a magyar tanulók a matematikai és a természettudományos ismeretek terén a '70-es és '80-as években a világ élvonalához tartoztak. Sőt, a '80-as évek elején – japán és svéd diáktársaikat megelőzve – toronymagasan vezették a vonatkozó statisztikákat. A vezető helyet azonban nem sikerült sokáig megőrizni: a '90-es években diákjaink teljesítménye már csak a középmezőnyhöz volt elegendő.

A fejlett ipari országokat tömörítő szervezet, az OECD által 2000-ben indított PISA (Program for International Student Assessment) vizsgálatsorozat első felmérésén Magyarország szintén a középmezőnyben találta magát. A háromévenként lebonyolított kutatás fő mérési területein a magyar tanulók később is rendre a nemzetközi átlag körül teljesítettek. Ezt a tulajdonképpeni stagnálást törte meg a két évvel ezelőtt tapasztalható drasztikus visszaesés.

Magyarország PISA-eredményeinek alakulása
Magyarország PISA-eredményeinek alakulása

Globális összehasonlíthatóság

A PISA eredményeit a laikus közvélemény a kezdetektől fogva élénk érdeklődéssel követi. A grandiózus vállalkozás jelentősége részben abban áll, hogy a begyűjtött adatok – az OECD gigantikus statisztikai adatbázisába illeszkedve – átfogó elemzésekre adnak lehetőséget, és globálisan is összehasonlíthatóvá teszik az egyes országok oktatási rendszereinek teljesítményét.

A háromévente lebonyolított vizsgálatokban a 15 éves tanulók tudását vizsgálják meg, mert ők azok, akik még iskolaköteles korban vannak, de már közelednek a felsőoktatásba való belépés és a munkavállalás felé. A tesztek alapján a diákok képességpontokat kapnak, és ezek összesítésével számítják ki az egyes országok eredményeit.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének professzora szerint a felmérések mögött húzódó filozófia lényege, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés legfőbb motorja az oktatás. „Az OECD ezzel a programmal elsősorban úgy kívánja elősegíteni az egyes országok gazdasági fejlődését, hogy iránymutatást ad közoktatási rendszerük fejlesztéséhez. A fő célkitűzés az, hogy a munkaerő-kínálat színvonala mindenhol emelkedjen. A PISA ehhez nyújt adatokat, értékelési eszközöket és megoldási javaslatokat.”

Nagyon megéri tanulni

A világ országai különböző mértékű erőfeszítéseket tesznek azért, hogy polgáraik műveltek és iskolázottak legyenek. Nagy különbségek vannak abban is, hogy milyen összegeket invesztálnak a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésébe.

„A PISA-felmérésekből levonható következtetések mellett statisztikai adatokra alapozott elemzések igazolják, hogy a tanulás, azon belül is főként a felsőfokú képzés, jelentős hasznot hoz az adott ország társadalmának” – nyilatkozta az Indexnek Csapó Benő. „Kimutatták, hogy ha egy évvel megnöveljük a teljes népesség iskolázottságát, az nagyjából két százalékot ad hozzá a gazdasági növekedés üteméhez. Magyarország esetében számítások bizonyítják, hogy ha a magyar közoktatás 20 év alatt eljutna arra a szintre, ahol ma a finn rendszer van, akkor a most született generáció életében nagyjából akkora megtérülésre számíthatunk, amekkora a magyar GDP hatszorosa” – tette hozzá.

Izgalmas összefüggés, hogy a tanulás a várható élettartamra és az egészség megőrzésére is pozitív hatással van. A statisztikák szerint az iskolázott emberek hosszabb, aktívabb és egészségesebb életet élnek. Döbbenetes adat, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 13 évvel élnek tovább az alapfokú végzettséggel rendelkező társaiknál.

Kis ország, nagy PISA-sokk

A 2012-es felmérésben 65 ország mintegy félmillió tanulója vett részt, köztük közel 4600 magyar diák. A főbb vizsgálati területek eredményét tavaly ősszel hozták nyilvánosságra. A kétezer oldalas jelentés sokkoló adatokat tartalmazott tanulóink teljesítményéről (a magyar változat itt érhető el).

Hazánk a korábbi, középmezőnyben elfoglalt pozíciójához képest a szövegértés és a természettudományok terén már csak a fejlett ipari országok egyharmadát tudta megelőzni, míg matematikából ennél is kevesebbet, csupán egyhatodukat. A gyengén teljesítő diákjaink aránya mindhárom területen nőtt, míg a legmagasabb szinten teljesítők aránya csökkent. Ez utóbbi matematikából már csak alig két százalék, míg például Sanghajban ez az érték 30 százalék felett van.

„A felmérések alapján a magyar gyerekek harmada annyira rossz teljesítményt nyújt, hogy ezzel gyakorlatilag kizárják magukat a munkaerőpiacról, mert nem rendelkeznek azokkal a minimális képességekkel sem, amelyek alkalmassá tennék őket bármilyen, a betanított segédmunkánál bonyolultabb feladat elvégzésére” – értékelte az adatokat Csapó Benő.

Különösen elszomorító a helyzet, ha az élbolytól való lemaradásunkat vizsgáljuk. Az első helyeket hosszú idő óta kibérlő ázsiai országok fényévekre vannak tőlünk, de az európai listavezetőktől számított távolságunk is egyre növekszik. Arra is számos példa van, hogy a korábban hozzánk hasonlóan vagy nálunk rosszabbul szereplő országok jelentősen tudták javítani az eredményeiket. Érdemes kiemelni a PISA-felméréseken 2012-ben debütáló Vietnam esetét, amely minden területen messze túlszárnyalta hazánkat.

Az ezredfordulón nagyszabású oktatási reformot végrehajtó Lengyelország PISA-eredményei
Az ezredfordulón nagyszabású oktatási reformot végrehajtó Lengyelország PISA-eredményei

Nincs gazdája a csapnivaló bizonyítványnak

A rossz eredményeket a kormány és az ellenzék is a másik oldal elhibázott oktatáspolitikájával igyekezett magyarázni. Az MSZP részben a közoktatásban 2010 óta lezajlott átszervezések miatt kialakult káoszra és bizonytalanságra vezette vissza a tanulóink teljesítményének visszaesését, részben pedig arra, hogy a kormány a készségek, képességek fejlesztésével szemben a lexikális tudás megszerzésére összpontosít. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság tavaly decemberben kiadott közleményében ezzel szemben az állt, hogy éppen a rossz PISA-eredmények indokolják a kormány által útjára indított változásokat. „A mérésben részt vevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni: a romló eredmények iskoláskoruk kezdeti szakaszának kritikus következményei” – olvasható a közleményben.

Nahalka István oktatáskutató, az MTA Pedagógiai Bizottságának egykori tagja szerint egyik félnek sincs igaza. „Nagyon mély okai vannak a gyenge eredményeknek, olyanok, amelyek nem elsősorban az elmúlt évtizedek oktatáspolitikai koncepcióinak a termékei. A különböző kormányok leginkább azért hibáztathatók, mert nem sokat tettek a mélyben zajló folyamatok jobb megismeréséért, és egy hosszú távú, valódi változásokat hozó gyakorlat kialakításáért.” Az Indexnek nyilatkozó szakember a romló PISA-eredmények egyik legfőbb okaként a magyar oktatásban érvényesülő esélyegyenlőtlenséget jelölte meg. „A sikeres országok példája mutatja, hogy nem a gyerekeknek kell alkalmazkodni az iskolához, hanem fordítva. Magyarországon ez nem így van. Olyan oktatási rendszert kell kialakítani, amelyben minden tanuló azt kapja az iskolától, amire az optimális fejlődéséhez speciálisan neki szüksége van.”

Egy másik fontos tényezőre is felhívta a figyelmet: „Sajnos ki kell mondani, hogy a magyar pedagógustársadalom nagyobbik része nem a kor színvonalán teljesít. Ezért persze nem őket kell hibáztatni. A pedagóguspályán nagyon erős a kontraszelekció, a képzési rendszer pedig szétesett, tartalma elavult. Az iskolában egyentananyagot kell tanítani, miközben a korszerű munkához gyakran az elemi feltételek is hiányoznak. Ráadásul a nemrég lezajlott béremelés sem tette sokkal kívánatosabbá a szakmát, ezért az utánpótlás is veszélybe került.”

Vannak még egyéb okok is

A téma szakértői egyetértenek abban, hogy Magyarországon a családi háttér kiemelkedő befolyást gyakorol a tanulmányi eredményekre, és hazánkban minden más európai országnál nagyobbak az iskolák közötti teljesítménykülönbségek. Vagyis hátrányos helyzetű tanulóink a közoktatás alacsony hátránykompenzációs képessége és erős szelektivitása miatt sokkal rosszabb teljesítményt nyújtanak a világ más országaihoz képest. Egyesek szerint ebből az összefüggésből kiindulva a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságot is a magyar PISA-mutatókat rontó tényezők közé kell sorolni, hiszen ennek hatására hazánkban jelentős mértékben nőtt ezen tanulók aránya.

Az Index az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet véleményét is kikérte a romló eredmények hátterét illetően. A szervezet munkatársai leszögezték, hogy a magyar közoktatás területén 2010 nyara óta bevezetett intézkedések nem lehettek hatással a 2012-es felmérésre. A drasztikus visszaesés magyarázataként elsősorban a nem megfelelő törvényi változtatásokat, a tanulók óraszámának 2003 utáni csökkentését és a jelentős forráskivonást említették. Arra a kérdésre, miszerint az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai koncepciói mennyire támaszkodtak a PISA-felmérések adataira és a belőlük levonható következtetésekre, így válaszoltak: „Magyarországon a gyenge eredményeket nem vetették alá alapos szakmai elemzésnek, és ennek nyomán nem történt érdemben előkészített, komoly, összehangolt beavatkozás.”

Rövid távon nincs remény a javulásra

2013-ban az oktatási szektorban a kormány több mint negyven rendszerszintű változtatást indított el. Az ilyen nagyságrendű reformot végrehajtó országok példája azt mutatja, hogy legalább egy évtizedre van szükség ahhoz, mire a bevezetett intézkedések hatása mérhetővé válik. Ezt támasztja alá az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunkhoz eljuttatott hivatalos álláspontja is, miszerint egy olyan bonyolult rendszerben, mint a köznevelés, nehéz gyors és látványos változásokat elérni.

Hasonló állítást fogalmazott meg az Origónak nemrégiben adott interjújában Csapó Benő is. A Szegedi Tudományegyetem professzora úgy véli, hogy a javuláshoz hosszabb idő kemény munkájára van szükség. Arra a kérdésre, hogy 2012 óta változott-e bármi a magyar oktatásban, ami pozitívan hatna diákjaink szereplésére a 2015-ös megmérettetésen, ezt a választ adta: „Sajnos nem voltak olyan változások, amelyek reményt keltenének a következő felmérés eredményeivel kapcsolatban.”

A kormány nagyszabású oktatási reformjait bíráló szakértők véleménye szerint nemcsak a koncepció elhibázott, de rövid távon már önmagában az intézkedések nagy száma miatt is elkerülhetetlen a további teljesítményromlás. A lapunknak nyilatkozó Nahalka István is kemény kritikával illette az intézkedéscsomagot: „A 2010 és 2014 között hivatalban lévő oktatásirányítás a legtöbb változtatást tekintve tudatosan az ellentétes irányt választotta, mint amerre azok az országok indultak el, ahol sikeres oktatási reformot hajtottak végre az elmúlt évtizedekben. Várhatóan a PISA-eredményeken is tükröződni fog majd ennek a korszaknak a hatása, és hamarosan könnyen az OECD-rangsor legvégén találhatjuk magunkat. Úgy tűnik, elfut mellettünk a világ.”

Okosabb, mint egy 15 éves?

Próbálja ki, hogy Ön milyen eredményt ért volna el matematikából vagy kreatív problémamegoldásból az utolsó PISA-felmérésen! Az angol nyelvű tesztek itt érhetők el.