Ha ez a metán a légkörbe jut, baszhatjuk

Jason Box elismert éghajlatkutató, a Dán és Grönlandi Geológiai Kutatóintézet professzora, számtalan cikk és tanulmány szerzője. Ha valakitől, hát tőle nem várná az ember, hogy sommásan össze tudja foglalni álláspontját egy olyan sokrétű kérdésben, mint a klímaváltozás, ám hála a Twitternek, a klimatológus egy mondatba sűríthette szakmai véleményét.

„Ha a jeges-tengeri metánkészlet akár egy töredéke is a légkörbe jut, baszhatjuk” – osztotta meg a kutató. Sajátos állásfoglalásával Box egy aggasztó felfedezésre reagált, melyet a Stockholmi Egyetem kutatói tettek a Jeges-tengeren. A svéd tudósok a Laptev kontinentális lejtő lábánál erős metánkiáramlásra lettek figyelmesek, egyes gázbuborékok pedig a felszínre is eljutottak. Utóbbi megfigyelés igazi újdonságnak számít, hiszen a kutatók korábban úgy vélték, a metán egyszerűen feloldódik a tengerben, majd az ott élő mikroorganizmusok elnyelik a gázokat.

Bár egyelőre nem találtak egyértelmű magyarázatot az eddig példátlan jelenségre, a tudósok szerint a buborékok felszínre jutásáért a térségben tapasztalt meleg tengeráramlatok felelősek. Mivel pedig az Északi-sarkvidék a Föld leggyorsabban melegedő pontja, a jövőben még több metán szökhet a felszínre a tengerek felmelegedésével és a fagyott altalaj felolvadásával.

Box szerint a felfedezés több mint aggasztó, hiszen a metán a széndioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz, így a hatalmas készletek kiáramlása katasztrofális hatással lehet a Föld éghajlatára. „Ha mindent elveszíthetsz, még egy valószínűtlen esemény kockázatát is komolyan kell venned. Az államok ezért költenek hadseregekre – arra az estre, ha megtámadnák őket. Nekünk most az a feladatunk, hogy szénmentes energiaforrásokba fektessünk” – fejtette ki Box, majd hozzátette: „A föld alatt kell tartanunk ezt a kibaszott metánt.”